Keresés a weboldalon

Wathay Ferenc

Vág (Sopron m.), 1568. szeptember vége – 1609 (?). Végvári vitéz, dalszerző.

Wathay Ferenc börtönében

Apja Wathay Lőrinc cseszneki várkapitány, anyja Csaby Klára volt. Németújváron és Sopronban járt iskolába, 1584-ben katonának állt, a tihanyi várban kezdett szolgálni. Több várban is megfordult, majd a tizenötéves háború kitörését követően részt vett a hadműveletekben. Magyaróváron, Sárváron, Pápán, Veszprémben katonáskodott. Magát Nádasdy Ferenc, a fekete bég familiárisának tekintette.
Kétszer nősült, 1600-ban Ládonyi Annát vette el, aki néhány hónap múlva a pestis áldozata lett. 1602 februárjában távoli rokonával, Vághy Zsuzsannával kötött házasságot, de nem sokáig élvezhette az otthon kényelmét. Az év nyarán az előző évben visszafoglalt Székesfehérvár alkapitányává nevezték ki, azonban a török sereg augusztus 29-én ismételten bevette a várat. A tiszteket, így Wathayt is, fogságba vetették, előbb Budán, majd Nándorfehérváron raboskodott. Kétszer is megszökött, egy alkalommal a lábbilincsének láncait vágta el, és úgy menekült. Másodszori elfogását követően újra Nándorfehérvárra, innen Konstantinápolyba, a Fekete Toronyba hurcolták. Itt raboskodott évekig, de rokonai nem tudták kiváltani, mivel váltságdíját elég magasra srófolták a törökök. A kiváltásban egykori patrónusának, Nádasdy Ferencnek a felesége, Báthory Erzsébet is közreműködött.
Nem váltságdíjjal, hanem rabcserével szabadulhatott ki 1606 nyarán. A következő évben 50 lovas kapitányaként Győrben szolgált, majd 1609 márciusában kinevezték Csesznek kapitányává. Ez az utolsó adat róla, októberben már más kapta a cseszneki kapitányságot, de nem tudjuk, hogy meghalt-e, vagy egyszerűen eltűnt a forrásokból.
Hosszú török fogsága alatt írta meg híres énekeskönyvét, amelyet saját kezűleg illusztrált, festményei között saját magát, illetve rabságának helyszíneit is ábrázolta. Huszonnyolc éneket szerzett 1603 és 1606 márciusa között. Az énekek témája imádság, illetve siratás, saját sorsán való szánakozás. Megénekelte Székesfehérvár elestét, illetve egy verset, a Huszonnegyedik éneket Magyarország sorsának szentelt. Ez utóbbit az ihlette, hogy fogságában tudomására jutott urának, Nádasdy Ferencnek 1604 elején bekövetkezett halála. (szg)

Irodalom
Katona Tamás (szerk.): Wathay Ferenc énekes könyve. Hasonmás kiadás. Budapest, 1976.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15418 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H