Wathay Ferenc
Vág (Sopron m.), 1568. szeptember vége – 1609 (?). Végvári vitéz, dalszerző.
Apja Wathay Lőrinc cseszneki várkapitány, anyja Csaby Klára volt. Németújváron és Sopronban járt iskolába, 1584-ben katonának állt, a tihanyi várban kezdett szolgálni. Több várban is megfordult, majd a tizenötéves háború kitörését követően részt vett a hadműveletekben. Magyaróváron, Sárváron, Pápán, Veszprémben katonáskodott. Magát Nádasdy Ferenc, a fekete bég familiárisának tekintette.
Kétszer nősült, 1600-ban Ládonyi Annát vette el, aki néhány hónap múlva a pestis áldozata lett. 1602 februárjában távoli rokonával, Vághy Zsuzsannával kötött házasságot, de nem sokáig élvezhette az otthon kényelmét. Az év nyarán az előző évben visszafoglalt Székesfehérvár alkapitányává nevezték ki, azonban a török sereg augusztus 29-én ismételten bevette a várat. A tiszteket, így Wathayt is, fogságba vetették, előbb Budán, majd Nándorfehérváron raboskodott. Kétszer is megszökött, egy alkalommal a lábbilincsének láncait vágta el, és úgy menekült. Másodszori elfogását követően újra Nándorfehérvárra, innen Konstantinápolyba, a Fekete Toronyba hurcolták. Itt raboskodott évekig, de rokonai nem tudták kiváltani, mivel váltságdíját elég magasra srófolták a törökök. A kiváltásban egykori patrónusának, Nádasdy Ferencnek a felesége, Báthory Erzsébet is közreműködött.
Nem váltságdíjjal, hanem rabcserével szabadulhatott ki 1606 nyarán. A következő évben 50 lovas kapitányaként Győrben szolgált, majd 1609 márciusában kinevezték Csesznek kapitányává. Ez az utolsó adat róla, októberben már más kapta a cseszneki kapitányságot, de nem tudjuk, hogy meghalt-e, vagy egyszerűen eltűnt a forrásokból.
Hosszú török fogsága alatt írta meg híres énekeskönyvét, amelyet saját kezűleg illusztrált, festményei között saját magát, illetve rabságának helyszíneit is ábrázolta. Huszonnyolc éneket szerzett 1603 és 1606 márciusa között. Az énekek témája imádság, illetve siratás, saját sorsán való szánakozás. Megénekelte Székesfehérvár elestét, illetve egy verset, a Huszonnegyedik éneket Magyarország sorsának szentelt. Ez utóbbit az ihlette, hogy fogságában tudomására jutott urának, Nádasdy Ferencnek 1604 elején bekövetkezett halála. (szg)
Irodalom
Katona Tamás (szerk.): Wathay Ferenc énekes könyve. Hasonmás kiadás. Budapest, 1976.