Kulcsszavak: 1956, díszterem, Egressy Béni, első világháború, fürdőpohár, fegyver, Friedrich Egerman, Géczi János, húsvéti tojás, helytörténet, Horthy Miklós, kávéskészlet, Nádasdy család, oklevél, pecsétnyomó, pisztoly, Sárvár, söröskupa, szablya, szikvizes palack, vetőláda, összes tárgy

Kattintson a kiválasztott kulcszóra!

Sárváron az elmúlt évszázadok alatt több téglaégető is működött. Volt, hogy egyidőben kettő-három is. Az első, már adatokkal is igazolható üzem 1828-ban, a Végmalom mellett épült fel. Ennek termékéből épültek a város reformkori házai. A későbbiekben Pleszkáts Imre létesített téglagyárat, majd Lajos bajor herceg.
1908-ban, a mai Alkotmány úti lakótelep és a Mentőállomás helyén épült fel Krausz József vállalkozása, a Sárvári Új Téglagyár. A téglavetőn olvasható S.U.T. monogram a gyár nevének kezdőbetűi. Az agyagot a szomszédos Csónakázótó helyén lévő bányagödörből termelték ki. A téglagyár az 1960-as évek végéig üzemelt, és egyidőben 50-60 embernek adott munkát.

A csak nyáron végezhető téglakészítő munka több részből tevődött össze. A kitermelt és benedvesített agyagot a vetőládába tették, tetejét elsimították. A láda alján a gyár nevének monogramja domborodott ki, amely így a téglán is lenyomatot hagyott. A nyerstéglát a ládából kivetették, napon szárították, majd a kemencében néhány nap alatt keményre égették. A készterméket a színekben halmozták fel.
A vetőláda az 1960-as évek elején került be a múzeum gyűjteményébe. Őrzi egy olyan kor emlékét, amikor helyi kötődésű vállalkozók saját tőkéből, nemcsak saját hasznukat nézve alapítottak céget, és adtak munkát a sárvári lakosságnak. Ezzel hozzájárultak a helyi munkaerő megőrzéséhez, újratermelődéséhez, a bevételekből pedig a város gazdasági-társadalmi-kulturális fejlődéséhez. (szg)

Irodalom
Szibler Gábor: A Krausz-család története és szerepe Sárvár életében. II. A Sárvári Új Téglagyár. In. Honismereti Híradó, Sárvár, 2005.
A tárgy leltári száma: NFM Helytört.Gy. 63.30.2.

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Fegyvergyűjteményünk első nagyobb egysége mintegy hat évtizeddel ezelőtt került az intézmény kezelésébe. Az egyes darabok a csaták világa mellett a mindennapokra is rávilágítanak. Most egy ilyen tárggyal ismerkedhetünk meg.

Minden új év lehetőséget ad arra, hogy újrakezdjük a tavaly abbahagyott fogyókúrát. Hirdetések árasztanak el minket, rengetek módszert ajánlanak nekünk. Megnéztük, mi volt a helyzet ezzel kapcsolatban egy évszázaddal ezelőtt.

Mi volt előbb: a nyuszi vagy a tojás? A válasz egyszerű: a tojás. Ez az ellipszis alakú, egyik végén kerekebb, a másik végén csúcsosabb forma világokat teremtett. A húsvéti ünnepkör nem létezhetne nélküle.

Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.

2025. April 30. Wednesday 18:00 óra

Előadás