Leporoljuk az évszázadokat. Kiállítás a múzeumban

2014. március 2-ig tekinthető meg a sárvári múzeum új időszaki kiállítása, mely a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeit mutatja be. A tárlat a könyvet állítja középpontjába, ugyanis a XVI-XVII. században a kultúra továbbélésének és továbbadásának nélkülözhetetlen eszköze volt a könyvnyomtatás.
A Nádasdy Ferenc Múzeum új időszaki kiállításának nem titkolt célja, hogy egyben mutassa be azokat a munkákat, melyek a Nádasdy család mecénási tevékenységének köszönhetően jöttek létre egy olyan korszakban, amikor a Magyar Királyság előtt gazdasági, hadászati, politikai kihívások tornyosultak.
Mátyás király halála után (1490) négy évtized sem telt el, amikor az elismert közép-európai nagyhatalom, a Magyar Királyság szinte egyik napról a másikra lekerült a térképről. A megállíthatatlan Oszmán Birodalom seregei 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatamezőn nemcsak vereséget mértek a királyi csapatokra, de a szultán bevonult az ország fővárosába, Budára is. A Magyar Királyság sorsáról már nem itt döntöttek, hanem egy közelibb és egy távolibb fővárosban, Bécsben és Isztambulban. A meghozott döntéseket nagyhatalmi érdekek befolyásolták.
A következő másfél évszázad minden pillanata a túlélésről szólt. Nemcsak a Magyar Királyság függetlenségének visszaszerzése volt a cél, hanem az azt összetartó erők átmentése is. Utóbbiak sorába tartozott a kultúra, melynek fennmaradásában jelentős szerepet játszottak a főúri udvarok. Észak-keleten a Perényiek, észak-nyugaton a Thurzók, Erdődyek, dél-nyugaton a Zrínyiek. Nyugat-Magyarországon pedig két család, a Batthyányak és a Nádasdyak.
Kiállításunkon utóbbiak mecénási tevékenységének eredményeit mutatjuk be a könyvkultúrán keresztül. A Kék Szalonban a család és a korszak vázlatos bemutatását tekinthetik meg, míg a torony alsó szintjén azokat a munkákat, melyek a Nádasdy birtokokon működő nyomdákban látták meg a napvilágot.

A tárlat a teljességre törekedve mutatja be azokat a nyomtatványokat, melyeket ma is nyilván tart a magyar történeti kutatás. Majd minden szerző neve megjelenik az iskolai tankönyvekben, hiszen a magyar művelődéstörténet aranykönyvében van a helyük. Sylvester János Újtestamentum fordítása, a magyar nyelvről írt első tankönyv, Magyari István híres munkája, a Sok romlásoknak okairól, Nádasdy Pál imádságos könyve mind olyan munka, melynek ismerete nélkül nem érthetjük meg a korszak törekvéseit.
Pesti Gábor Bécsben megjelent Evangélium fordítása, Heltai Gáspár 1562-ben Kolozsváron napvilágot látott Újtestamentuma szintén ritka darabjai a kiállításnak. Megtekinthető egy 1558-ban Lyonban megjelent Biblia is, mely a Nádasdy család könyvtárában található, és a Fekete bég, Nádasdy II. Ferenc (1555-1604) kapott ajándékba. Pázmány Péter Felelet című munkája Magyari István nagy írására adott válaszként született.
A sárvári Nádasdy udvarban írta Dévai bíró Mátyás a magyar helyesírással foglalkozó kis könyvecskéjét valamint első evangélikus tanításait. A munkák Krakkóban jöttek ki a nyomdából, de sárvári kötődésük kétségtelen. Sárváron is megjelent Szikszai Fabricius Balázs szótára, mely témák szerint csoportosítva közli a latin szavak magyar megfelelőit. Szerzőnk szerint a rinocérosz nem más, mint kinek az orrából nőtt ki a szarva.

A Nádasdy Ferenc Múzeum új időszaki tárlata igazi kincsestár, mely leporolta az évszázadokat azokról a munkákról, mely nélkül nem érthetjük meg a XVI-XVII. század történéseit, de egyben korunk hajszálgyökereit is itt kereshetjük. 
A hagyaték. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei 
Időszaki kiállítás a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban 2014. március 2-ig 
Megtekinthető hétfő kivételével 9 órától 17 óráig

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!