Zvonarics Imre
Sárvár (?), 1570 körül – Csepreg, 1621. január 9. Evangélikus prédikátor, hitvitázó.
Testvére Zvonarics Mihály volt. Nádasdy Ferenc anyagi támogatásával Wittenbergben egyetemi tanulmányokat végzett. Hazatérését követően 1602-től Sopronkeresztúron volt az iskola rektora. Ezt követően Ikerváron lelkészkedett, innen 1607-ben Csepregre hívták. Ő lett a csepreg-kőszegi protestáns egyházmegye dékánja, ezt követően esperese.
Két munkája is megjelent Keresztúron. Az első dogmatikai jellegű Az szentírásbeli hitünk ágainak bizonyos móddal és renddel három könyvekre való osztása (1614), melyet Nádasdy Pálnak, dominusának ajánlott. Főleg Pázmány Péter ellen készült, ahogy másik könyve, a Pázmány Péter Pironságai is (1615). Ebben Sármelléki Nagy Benedek volt a társszerzője. A vaskos, becsmérlő, gúnyolódó stílusa nem maradt válasz nélkül. A jeles katolikus reformer a következő évben reagált rá.
Zvonarics halálát a császári katonák okozták, amikor a Bethlen Gábor oldalára pártolt Nádasdy Pál csepregi uradalmát feldúlták. A város feldúlása során körülbelül 1223 lakost öltek meg, köztük a prédikátort is. (szg)
Irodalom
Sulyokné Matócza Eleonóra (szerk.): Életutak. Sárvár, 1993.
Urbán László: Kultúra és egészségügy a Nádasdyak idején. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
