Hans Rudolf Miller
Élt a XVII. század közepén. Festő.
A sárvári vár dísztermének mennyezetén hét csatakép ábrázolja Nádasdy II. Ferenc csatáit a tizenötéves háború idejéből. A legnagyobb freskó a sziszeki csata egy jelenetét mutatja be, ennek alsó sarkában „HRM pincit Anno 1653” felirat olvasható. HRM a festő monogramja, amelynek feloldásával évtizedeken keresztül hiába próbálkozott a művészettörténeti kutatás. Végül Galavics Géza az 1970-es évek elején bizonyította be, hogy a hármas betűjel Hans (Johann) Rudolf Miller nevű osztrák művész nevét rejti.
Miller életéről alig tudunk adatokat. Feltehetően bécsi származású volt, közepes képzettségű, aki tudását céhes keretek között szerezhette. Elsőként 1652-ben találkozunk nevével, amikor az év nyarán a vezekényi csatában elesett Esterházyak (László, Gáspár, Tamás és Ferenc) novemberi nagyszombati temetéséhez készült metszetek előképrajzait készítette el. Mivel ez időben az Esterházyak között nem volt felnőtt korú családtag, a temetés megrendezését Esterházy László sógora, Nádasdy III. Ferenc vállalta magára. Nyilván a nagyszombati szertartáson találkozott Millerrel, akit fel is kért egy sokkal monumentálisabb munka, az újonnan épült sárvári díszterem mennyezetfreskóinak elkészítésével.
Ahogy a feliraton is olvasható, a freskók 1653-ban elkészültek. Miller a festmények egyes részleteit Antonio Tempesta Aemilius Paulus hőstetteiről szóló metszetek Matthäus Merian általi másolatai alapján készítette el az öltözeteket a korszak magyar-török viseleteire formálva. A háttérben látható kartografikus várképek pedig Siebmacher metszetei után készültek. A freskók középső kis alakos csatajelenetei Miller saját munkái. A mennyezet közepén látható sziszeki csata (1593) mellett Tata és Pápa 1597-es, Győr 1598-as és Székesfehérvár 1601-es bevételét, illetve Kanizsa 1601-es, valamint Buda 1602-es ostromait láthatjuk.
A sziszeki csatakép mellett két kis medálkép is látható, egyiken két kis puttó a magyar koronát emelve egy szalagot tart, amelyen VICTORIA COMES GLORIA (A győzelmet dicsőség követi), a másikon szintén két kis puttócska egy szalagot tart, amelynek felirata: AMAT VICTORIA CURAS (A győzelemért cselekedni kell). Nádasdy Ferenc ugyanis a festményekkel programot is adott, kortársait a török elleni összefogásra kívánta lelkesíteni nagyapja, a „Fekete bég” példájával.
Egy közvetett feljegyzés szerint Miller 1656-ban már Batthyány Ádámnak dolgozott és neki képeket festett. De találunk arra is adatot, hogy ebben az időben Nádasdy sógora, Esterházy Pál is foglalkoztatta. Hans Rudolf Millerről az utolsó adat 1659-ból ismert, ekkor egy másik bécsi festő esküvői tanúja volt. (szg)
Irodalom
Galavics Géza: A sárvári vár török-magyar csataképei 1653-ból. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Budapest, 1986.
Galavics Géza: Hagyomány és aktualitás a magyarországi barokk művészetben – XVII. század. In.: Uő. (szerk.) Magyarországi reneszánsz és barokk. Budapest, 1975.
