Szegedi Kőrös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus)
Szeged, 1525 után – Pozsony, 1563. augusztus 6. (?) Orvos, herbarista.
Szegeden született, alsóbb iskoláit is itt végezte. Atyját korán elveszíthette, anyja, Perzselt Zsófia másodszor is férjhez ment, ezúttal Ván Szabó Jánoshoz. A török elől menekült el a városból, és főúri pártfogók támogatásával Padovába ment orvoslást tanulni. Perugiában kapta meg diplomáját, ezután Itáliában kezdett gyógyítani, körutat tett Dél-Itáliában, sőt Krétán és Görögországban is megfordult. Érdekelte a régészet is. Csak 1552-ben indult haza. Ez évben a hajdúk megpróbálták visszafoglalni Szegedet a töröktől, de kudarcot vallottak. Gáspár doktor családja elmenekült innen. Ismerjük több testvére, így Ilona, Menyhért, Ferenc és Pál nevét. Egyik testvére az ostrom során esett el. Mivel többjük neve Szabó, nyilván mostohatestvérei voltak Gáspárnak, de Pál az édesöccse.
Bécsben találkozott Nádasdy Tamással, aki meghívta Sárvárra. A betegeskedő Kanizsai Orsolya szívesen fogadta az érkező doktort, aki patikát is berendezett a várban. Sárváron gyógynövénykertet létesített, ahol kertészt is alkalmazott. Kitartó kezelésének következtében Kanizsai Orsolya 1555-ben fiút szült. Ezt követően is folyamatosan látogatta a Nádasdy családot, ápolta a betegeskedő Ferkót. Az alig három hónapos csecsemő testét ugyanis kelések, fekélyek borították el, amelyek mellett láz, hasmenés, alvászavar is fellépett. Az orvos közvetlenül nem kezelte a kicsit, hanem az anyja és a szoptatós dajka étrendjét írta elő. A kezelés mégis eredményekre vezetett, mert a felgyógyulást követően már csak egyszer hallunk arról, hogy a gyermek Ferkó megbetegedett.
Sárvári tevékenysége mellett gyakran látogatta Észak-Dunántúl uradalmait, főurait, és lelkiismeretesen látta el a betegeket. Szolgálta a Serédy családot, a Batthyányakat, gyógyított Pozsonyban, Sopronban, de nemcsak nemeseket, hanem jobbágyokat is.
1559-ben birtokot és szőlőt vásárolt Sopronban, ide hozatta anyját és Pál öccsét, aki helyette gazdálkodott. 1561-ben vagy 1562-ben megházasodott, egy nagyszombati özvegyasszonyt, Zsófia nevűt vett feleségül. Egy kislányuk született, Bogumila, de felesége első házasságából több gyermeket neveltek. Leányuk szokatlan neve egyesek szerint a szegedi délszláv bogumil eretnekekhez köti a családot. Gáspár doktor nem sokkal élte túl esküvőjét, 1563-ban pestisben meghalt.
Nádasdyakkal folytatott levelezése fontos orvostörténeti dokumentumgyűjtemény. (szg)
Irodalom
Vida Tibor (szerk.): „Szerelmes Orsikám…” A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Budapest, 1988.
Urbán László: Szegedi Körös Gáspár orvosdoktor munkásságáról. In.: Vasi Szemle. 1988. 3. szám
Bencze József: Szegedi Kőrös Gáspár. In.: Vasi Szemle. 1964. 1. szám
Asztalos Bernadett: Egészségügy Nádasdy Tamás udvarában. In.: Fejérdy Gergely (szerk.): Tanulmányok fél évezred magyar történelméből. Piliscsaba, 2002.
Botta István: Melius Juhász Péter ifjúsága. Bp., 1978.
