Nádasdy V. Ferenc Lipót, gróf
1708. október 27. – Varasd, 1783. május 15. Huszártiszt, tábornagy, horvát bán, a kolíni csata hőse.
Nádasdy IV. Ferenc és Trauttmannsdorf Mária kisebbik fia (a kivégzett III. Ferenc országbíró unokája). A Csáky-huszárezredben kezdte szolgálatát 1727-ben századosként. Harcolt Itáliában és a Rajna- mellékén, ahol annyira kitüntette magát, hogy ezredessé, a 8. huszárezred parancsnokává léptették elő. III. Károly király 1736-ban hadat üzent a töröknek, Nádasdy is a déli frontra került. Hamarosan a Csáky-huszárezred parancsnokságát vette át a híres és bátor lovassági tiszt hírében álló főúr.
Szükség is lett a tudására, mivel Károly halálával lánya, Mária Terézia került trónra, ez azonban a szomszédos országok, Bajorország, Poroszország és Franciaország támadását indította meg. A pozsonyi országgyűlésen megválasztott, majd megkoronázott királynő 1741. augusztus 31-én a 33 éves Nádasdy Ferencet vezérőrnaggyá (korabeli szóval főstrázsamesterré) léptette elő, és neki adományozta a Csáky-huszárezredet, amelyet 1741. december 4-én új tulajdonosáról Nádasdy-huszárezrednek kereszteltek át.
Az osztrák örökösödési háborúban (1740-1748) Nádasdy és ezrede jelentős szerepet kapott. 1742 decemberében a csehországi Eger (Cheb) felé vonuló francia seregnek okozott komoly veszteségeket. A következő évben Lotaringiai Károly herceg hadtestébe osztva Bajorországban aratott szép sikereket. Károly herceggel együtt Rajna felé nyomult, átkelt a folyón, elfoglalta Lautenburgot és megszállta Weissenburgot, amelyet az ellenséges túlerővel szemben estig tartott. A rajnai hadjáratot már altábornagyként harcolta végig, az előléptetési iratot 1744. január 22-én állították ki számára.
A porosz támadás hírére visszarendelték Csehországba. II. Frigyes király csapataival szemben azonban vereségeket szenvedett. 1745. szeptember 30-án a Soor melletti csatában a porosz hadsorokat megkerülve huszáraival elfogta az ellenséges hadipénztárt, a király kocsiját, a sereg fegyverraktárát és élelemkészletét. A csata így is elveszett az osztrákok számára. A drezdai béke lezárta a háborút, ezután Nádasdyt Itáliába vezényelték. Több ütközetben és Genova bevételénél is kitűnt. Sikereiért valóságos belső titkos tanácsossá (1751), majd a magyarországi magyar lovasság felügyelőjévé (1752), 1754-ben Buda parancsnokává és lovassági tábornokká nevezte ki az uralkodó. 1756-ban elnyerte a horvát báni méltóságot.
A hétéves háború kitörése újra a harctérre szólította. 1757-ben a porosz hadsereg kísérletet tett Prága bevételére. Leopold Daun gróf tábornagy vezetésével osztrák csapatok indultak a város felmentésére. A két sereg a Prágától 60 km-re fekvő Kolín városánál csapott össze június 18-án. A jobbszárnyat vezénylő Nádasdy a parancsnoksága alatt lévő mintegy száz lovasszázaddal hétszer verte vissza a porosz rohamokat. Este hat óra tájban sikerült végre átkaroló hadmozdulattal előbb az ellenséges lovasságot, majd gyalogságot is megfutamítania. A csata osztrák győzelemmel ért véget.
A győzelem hírére a királynő megalapította a legmagasabb osztrák katonai kitüntetést, a Mária Terézia-rendet. Az első három kitüntetett között szerepelt Nádasdy V. Ferenc is. A bátor lovassági tiszt folytatta az előrenyomulást, és további győzelmeket aratott. December 5-én Leuthennél a Nádasdy vezette utóvéd hősiesen megmentette az osztrákokat a teljes katasztrófától.
Ezt követően azonban a királynő nem tartott igényt Nádasdy további szolgálataira. 1758-ban ugyan megadta számára a tábornagyi rangot, de a hadszíntérről Horvátországba küldte, ahol báni teendőit látta el.
Nádasdy Ferenc kétszer nősült, először Rottal Mária Maximilianát vezette oltárhoz, akitől két fia, VI. Ferenc és Tamás, valamint egy lánya született. Második felesége Malatinszky Zsuzsánna volt.
A horvát bán 1783. május 15-én, Varasdon hunyt el. Népszerűségét mutatja Ányos Pál költőnek a bán halálára írt verse is.
Ányos Pál: Főgenerál Gróf Nádasdy Ferenc halálakor
"Hová hanyatlasz, virágzó hazánk?
Hát már nem tud más, csak bu, jönni ránk?
Nem is reményli nemzetünk többé hajnalát,
S éjjelében
Kék egében
Csillagot sem lát?
Minap a végső homályba merült,
Kiben bus szivünk még néha örült!
Illy mostoha sorsra a kőkemény sziv is lágy!
Nádasdy ez,
Magyar könyvezz!
Már ez is elhágy.
Meghültek immár vitéz kezei,
Kiket ellenség féltek ezrei.
Kihullott belőlök a kard; - bárcsak még lenne
Közted, Magyar!
Egy olyan kar,
Melyben illene. -
Lásd, igy hagynak el a nagy férfiak,
Dicsőségedre nőtt hazafiak.
Édes hazánk! te is velek immár vonaglasz,
Hacsak nem jő
Csuda erő,
Melly megoltalmaz."
A róla elnevezett Nádasdy-huszárezred 1888-tól újra alapítója nevét viselte egészen a második világháború befejezéséig. Az egykori ezredtagok az 1980-as évek elején keresték fel a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumot, és ajánlották fel használati és emléktárgyaikat egy leendő huszárkiállítás céljaira. Így jött létre az egyedülállóan gazdag huszártörténeti kiállítás Magyarországon a Nádasdy-vár falai között. (szg)
Irodalom
Császári királyi hadvezérek és tábornokok életrajzai (Hadseregparancs 1888. május 13.) Budapest, 1888.
Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005.
