Nádasdy IV. Ferenc
1655 körül - 1722. Császári tábornok.
Nádasdy III. Ferenc országbíró és Esterházy Júlia Anna második fiának születési körülményei és gyermekkora egyelőre ismeretlenek a kutatók előtt. 1662 és 1670 között előbb a pozsonyi, majd a győri jezsuita gimnáziumban tanult. Apja kivégzését követően a családtól a Nádasdy nevet is elvették, amelyet csak 1681-ben, a soproni országgyűlés nyomán kaphattak vissza.
IV. Ferenc a katonai pályát választotta. 1683-ban testvéreihez, Istvánhoz és Tamáshoz, valamint sógorához, Draskovich Miklós országbíróhoz hasonlóan Thököly pártjára állt, de Bécs sikertelen török ostroma nyomán újra meghódoltak I. Lipót király előtt. Ezt követően a Nádasdyak mindvégig hűek maradtak az uralkodóhoz. 1686-ban Ferenc részt vett Buda visszavételében, később fizetéses királyi tanácsosi és kamarási címet nyert. Ez utóbbi lehetővé tette számára, hogy beléphessen a királyi udvarba.
A Rákóczi-szabadságharc idején sem ingott meg hitében, mindvégig császári oldalon küzdött a kurucok ellen. 1704-ben Siegbert Heister császári tábornagy mellett 1500 katonájával harcolt, augusztus 20-a körül ő foglalta vissza a család egykori rezidenciáját, a sárvári várat a kurucoktól. Ebben az évben megkapta a generális főstrázsamesteri (Generalfeldwachtmeister), azaz vezérőrnagyi rangot.
1707 novemberének közepén a Benkő Ferenc által körülzárt Sárvárra az ostromgyűrűt áttörve Pálffy János horvát bánnal karöltve ellátmányt vitt. A felmentő csapatok november 15-én vonultak ki az erősségből. Egy év múlva, 1708 októberében pedig 3000 német katonát hozott ide, élelemmel is ellátva a korábbi őrséget. 1709 nyarán pedig Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros csapatait verte vissza Heisterrel együtt, majd Sárvárra szállásoltak be.
Sikerei hatására Nádasdy Ferenc 1708. december 18-án tábornoki (Feldmarschall-leutnant) rangot kapott. Egy 600 fős huszárezredet alapított, amelyet azonban 1714-ben feloszlattak. A spanyol örökösödési háborúban (1700-1714) a Rajna mellé rendelték, ahol olyan vitézül küzdött a franciák ellen, hogy 1714. október 23-án lovassági tábornoknak nevezték ki. Ekkor kapta meg az egykori Kollonitsch-huszárezredet is, amelynek 7 éven keresztül volt a tulajdonosa.
Vagyonát is jelentősen növelte, 1713-ban adományként kapta meg Lepsény, Dudar, Bakonynána, Pere és Keszi falvakat, korábban I. Józseftől a dákai uradalmat. Ő alapította meg családja számára a felsőlendvai és lepsényi majorságot. Később testvére, István egyetlen fiának, Pálnak elhunyta (1721) után annak birtokait is megszerezte. A család dákai uradalmának emléke a Nádasdy Ferenc Múzeumban őrzött pecsétnyomó.
Nádasdy IV. Ferenc háromszor nősült. Fiai, Lipót Flórián, Boldizsár, V. Ferenc és József harmadik nejétől, gróf Schrattenbach Róza Rebekától születtek. A család vérvonalát később Lipót Flórián vitte tovább, de Ferenc fia sokkal nevezetesebb katonai karriert futott be.
Nádasdy IV. Ferenc 1722-ben végrendeletet készített, és a következő évben meghalt. (szg)
Irodalom
Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005.
Söptei István: Adatok a századforduló, a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc történetéhez. In. Uő. (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Budapest, 2005.
