Nádasdy Krisztina
1646. – 1682. március 12. Nádasdy III. Ferenc lánya, Draskovich Miklós felesége.
Nádasdy III. Ferenc országbíró és Esterházy Júlia Anna leánya. Gyermekkoráról nem tudunk semmit, nyilván a kor nemesi leányaihoz hasonlóan megtanulta az írás-olvasást, esetleg némi betekintést a birtokügyek intézésébe. Első jegyese Batthyány II. Kristóf, a Kanizsa ellen vetett végvárak parancsnoka volt, azonban a jegyesség a vőlegény kicsapongó életmódja miatt felbomlott. Ezt követően Krisztina 1661. szeptember 4-én kötött házasságot gróf Draskovich Miklóssal, az akkor már királyi kamarás és tanácsossal. A házaspárnak két fia született, Pál és Ádám. Eleinte valószínűleg a férje magyaróvári kastélyában élhettek.
Apja 1671-ben történt kivégzését követően Krisztina férjével együtt kiskorú testvéreit nevelte, illetve igyekezett egykori birtokaikat visszaszerezni. 1672-ben a lékai, borsmonostori és sopronkeresztúri uradalmat sikerült zálogba venniük a kamarától, de azokat 1676-ban, a bérlet lejártakor az Esterházyak vásárolták meg. Krisztina a négy év valamelyikén Lékán kálváriát állíttatott, amelyet állítólag naponta mezítláb látogatott.
1677-ben Krisztina és Miklós 326 ezer forintért megvásárolták a sárvári és a csepregi uradalmat, de a teljes vételár meghaladta erejüket. Emiatt 132 ezer forintért elzálogosították az ún. Sárvár-felsővidéket a Széchenyieknek.
A sárvári uradalom megvásárlásáról a Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításán egy várkönyvi bejegyzés látható, amelyen felsorolták azokat a településeket, amelyeket ekkor a Draskovich-házaspár megszerzett. A mai város területén felsorolt települések közül Tizenháromvárost, Búzamajort, Péntekfalut, Sárt, és természetesen Sárvár mezővárost említették.
1679-ben Krisztina Vas vármegyéhez fordult panaszával, amiatt, hogy a várban állomásozó német katonák folyamatosan megsértik földesúri jogainak élvezetében. Mint írta, Meszler zászlós a vár árkaiban jogtalanul halásztat, de nem adta le a földesúrnak ezért járó hányadot, az uradalmi Szatmár erdőből vesszőt hozatott a várba, ahol istállót építtetett, lefegyverezte a várbeli hajdúkat, az úr rabjait nem engedte be a falak közé, és akadályozta a mezővárosi mészárszék és a porkolábok működését.
Nádasdy Krisztina 1682 tavaszán halt meg. Férje ezt követően ismeretlen időben újranősült, Csáky Krisztinát, Erdődy Sándor vépi birtokos özvegyét vette el. (szg)
Irodalom
Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. In.: Honismereti Híradó. Sárvár, 2009.
Dominkovits Péter – Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész). In.: Századok. 2010. 4. szám.