Elkészültek az első lidércfény-képek
Vasárnap este hetedik alkalommal töltötte be a Nádasdy Ferenc Múzeum termeit a Lidércfény. Családi fotó, képkeret készítés, óriás képösszerakó, fali lapozók, képjelölők, tánc és sok minden más segített abban, hogy felidézzük emlékeinket, egy kedves történetet, egy izgalmas eseményt. Újra egy éjszaka, amiből csak egy volt.
Este hat órától másnap egy óráig a múzeum vendégei a tárlatvezetések során megismerték a díszterem freskóit, a dísztermi szekrény titkait, a szalonok világát. Ha összeadjuk a Lidércfények során tartott tárlatvezetések perceit, egy egész napot kapunk eredményül. Ezért a sárvári múzeum arra vállalkozik, hogy a jövő nyár elején felállítja a folyamatos tárlatvezetés Guiness rekordját. A rekordkísérletre már ezen az estén is gyakoroltak mind a múzeum munkatársai, mind a múzeum vendégei.
A torony aljában történeti háttér mögött készültek a családi fotók. Mindenki szívesen állt a kamera elé, és izgalommal várta, vajon milyen szerepelni egy régi felvétel részeként. Az elkészült fényképek magas színvonalát mutatja, hogy a fotók legalább száz évig megőrzik eredeti színűket. Az elkészült családi fotót egyből keretbe lehetett tenni, hiszen az egyik teremben csak a fantázia szabott határt a keretek díszítésének.
Kétszer is tapsvihar köszönte meg a Stop & Go Sárvári Amatőr Tánccsoport fergeteges bemutatóját. A táncok az ötvenes és hatvanas évek hangulatát idézték meg, amikor még a társastánc nem ciki volt, hanem a bulizás egyik formája. A több mint tíz éves sárvári tánccsoport tagjai fantasztikus tudásukkal nemcsak elkápráztatták a múzeum vendégeit, hanem bulira is hívták a nézőket.
Az óriás képösszerakók is tartogattak meglepetést, nemcsak a vendégeknek, hanem a múzeumnak is. Az egyik két méteres felvételen ugyanis épp egyik vendégünk ismerte fel saját korosztályát, és így sikerült mindenkit beazonosítani. Hasonlóképp sok emléket idéztek fel a képjelölők. Az elmúlt évtizedekben készült felvételek nagyításain szereplő sárváriak közül majd mindenkit felismertek. A következő napokban épp ezek az új információk feldolgozása is megtörténik, hiszen az idei múzeumi éjszaka egyik célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos a Sárvár Anno fényképfelvételeinek minél pontosabb meghatározása. Adatok nélkül, történetek nélkül ezek a felvételek nem többek, mint fekete-fehér pozitívok. Épületek emberek nélkül, események szereplők nélkül, fejek arcok nélkül.
Az este folyamán a legizgalmasabb rész a sötét szoba volt. Öt méter hosszan, másfél méter szélességben sorakoztak a felvételek. A fekete-fehér és színes fényképek központi szereplői sárvári polgárok és a város vendégei voltak. Nappali fényben természetesen könnyű lett volna mindenkit felismerni, de a Lidércfényen nem volt más eszköz, mint a mobiltelefonok halvány fénye. Nem kevesen voltak azok, akik saját magukat is felfedezték az egyes fotókon. A sötét szoba egy játék része is volt. Aki a legtöbb személyt felismerte, megkapja a Lidércfény borát, illetve második díjként a Klimt-év keretében a világhírű osztrák festő egyik festményének reprodukciójával díszített teáskészletet. Harmadik díjként pedig segítünk az ősz elején egy divatos ruha megvásárlásában. A megfejtések magas száma miatt a hét második felében értesítjük a nyerteseket, és a megoldásból is közlünk részleteket.
Egy hír csak részleteket tud felvillantani az estéből. A Lidércfény nem egy kiállítás, sajnos, nincs lehetőség arra, hogy hónapokig látogatható legyen. Aki az idén nem jött el, az se keseredjen el, hiszen jövőre is lesz múzeumi éjszaka. Akik eljöttek, nekik pedig köszönjük, hogy ellátogattak hozzánk.
