Keresés a weboldalon

Tinódi Sebestyén és kora

Tinódi Sebestyén Sárváron hunyt el

2012.01.30

1556. január 30-án hunyt el Sárváron a Tinódi Sebestyén, akinek énekei nemcsak a korszak kíváncsi emberének szóltak, hanem ma is izgalmas olvasmányok. Sárvár évről évre méltó módon emlékezik meg a költőről. A Nádasdy Ferenc Múzeum Tinódi élet- és korrajzával eleveníti fel emlékét.

Tinódi Sebestyén élete, a Baranya megyei Tinódtól a 16. század kezdő éveitől, 1556-ig Sárváron bekövetkezett haláláig a magyar történelem mozgalmas időszaka is egyben. Olyan kor, amelynek eseményei évszázadokra meghatározzák Magyarország sorsát. A hatalmát egyre nagyobb területekre kiterjesztő Oszmán Birodalom nagy erőkkel igyekezett uralma alá vonni a Magyar királyság területét. Az Anjou Nagy Lajos, majd Zsigmond király, végül a két jeles Hunyadi még sikerrel tudta felvenni a harcot a sokszor több tízezres, reguláris és irreguláris csapatokból álló török haddal.


Tinódi századának elején azonban már egyre inkább fogy a remény Magyarország területének megvédésére és egybentartására. 1456-ban Hunyadi János döntő vereséget mér a Nándorfehérvárt ostromló török hadakra. Mátyás a diplomácia eszközeivel is élt, amikor többször megújított fegyverszünetet kötött a szultánnal, miután visszafoglalta Szabács várát, majd hős katonája, Kinizsi Pál nagy emberveszteségek árán diadalt aratott az erdélyi Kenyérmezőn. 1521-ben a török újra elfoglalja Szabácsot, majd sorra esnek el a végvárak: Zimony, Orsova, Szörény és maga Nándorfehérvár is. 1526. augusztus 29-én Mohács a magyar hadakozó vitézek és nemesek temetője lesz. Az ország sorsa Mohács után napra pontosan tizenöt évvel, Buda elestével pecsételődik meg. Az országon hatalmak osztoznak.
Tinódi Sebestyén életének menetét is meghatározzák ezek az események. Enyingi Török Bálint, Magyarország egyik leggazdagabb nemesének szigetvári udvarában tartózkodik és szerelmi történetek megéneklésén fáradozik, amikor 1541-ben urát a törökök elfogják és az isztambuli Héttoronyba zárják. Kezébe veszi lantját és az ország számos várát, udvarházát járva énekli meg támogatóit, a már börtönben sínylődő Török Bálintot, akinek fiáról is ír éneket, majd későbbi patrónusát Verbőczi Imrét. Lantjával kíséri az egyéni haditetteket, várak ostromait elmondó énekeit, de sikerrel vállalkozik Erdély történetének megéneklésével is. A kor hősei mind felvonulnak előtte: a temesvári hős Losonci István ugyanúgy, mint a törökkel párbajt vívó Kapitány György, vagy Bornemissza Gergely és a vívódó szolnoki hős, Nyári Lőrinc. Tehetsége megmutatkozott a csata jelenetek leírásában, amelynek sikereit is köszönhette. Szinte magunk is halljuk olvasás közben, hogyan kiáltanak az ostromló törökök Allahot, a védők pedig Jézust Lippa ostrománál. Példának állítja eközben a vitézt, akinek hősiessége nélkül nem állnának meg a török csapatok. Dicséri nemcsak a kapitányokat, hanem a hős közkatonát is.

A törökök győzelme a Magyar Királyság területének részekre szakadásához vezetett. A feldaraboltság azonban nem jelentette, hogy nem volt meg az összetartozás tudata, nem jelentette azt, hogy az új belső határok gátat emeltek az egyes részek kapcsolata elé. Sőt épp ez, a felszabdaltság okozta érzés, hozta magával a magyar nemzet eddig csak a nemesekre vonatkozó értelmének kiterjesztését az egész Magyarországon élőkre. Sylvester János Újtestamentum fordításához írt előszavában a magyar nemzethez a magyarul beszélőket sorolta, amelybe így beletartozott nemcsak a nemes, hanem a köznép is. Az értelmiségiek működése, életpályája is tükrözi az országrészek összetartozásának tudatát. Sokan közülük az európai egyetemekről hazatérve nemcsak a királyi Magyarországon, hanem a török hódoltságban is letelepedtek.

Tinódi Sebestyén is életével példázza, hogy szükség van az összefogásra. Históriás énekeiből sugárzik a haza iránti szeretet és jól tapintható programja a pogány török kiűzése a hazából. Azonban a régi egység újrateremtése csak akkor lehetséges számára, ha az emberek között is egység van. A széthúzás, az öncélú pártokra szakadás lehetetlenné teszi a haza helyzetét, védelmét. Tinódi is feladta régi mindennapi életét és harcba indult. Igaz, nem fegyverrel, hanem lanttal harcolt, ahogy azt címerében is jelezte. Ott volt mindenütt, ahol fontos események zajlottak, lett légyen az országgyűlés, országos találkozó, párviadal, kisebb-nagyobb csata. Már Kassán él családjával, amikor Kolozsvárra indul, hogy művét, a Cronicát nyomtatásban is megjelentesse. Végül pedig Sárvárra érkezik, ami a 16. század kulturális életének egyik kiemelkedő központja volt, ura Nádasdy Tamás pedig a legnagyobb mecénás. A megszerzett tapasztalatait és értesüléseit hitelesen írta meg. Emellett mert állást foglalni, véleményt formálni. Sokszor dicsérő sorai közül is kiviláglik a komoly kritika nemcsak a gyávaságra, hanem a rossz hadvezetésre vonatkozóan is. Ha arról van szó, akkor az uralkodót vagy más országos jelentőségű személyeket is kritikája körébe vonja. Mindezt azonban nem önmagáért teszi, hanem a közös cél, a megszabadulás érdekében. Énekeivel talán ő is hozzájárult, hogy Magyarország nem lett a töröké, hogy a magyarok történelme nem hullt a porba örök időkre.

A Sárvár környékén talán nyugalmat és újabb híreket kereső, de végső nyughelyet talált Tinódi ezért méltó emlékezetünkre és egyben figyelmeztetőleg szólnak még ma is sorai:

Tudjátok magyarok hírösök valátok,
Míg nagy szeretettel egymást hallgatátok,
De mihelt köztetök ti meghasonlátok,
Ottan országtokban ím mint pusztulátok!


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15303 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2024. March 30. Saturday 18:00 óra
Húsvéti koncert…
2024. March 30. Saturday 09:00-13:00 óra
Tojásfestés…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H