Szily Ádám, nagyszigeti
Szigetvár (?), 1716 – 1785. Somogyi táblabíró, középnemes, sárvári birtokos.
Életéről nem sokat tudunk. Apja, Szily Márton harcolt a Rákóczi-szabadságharcban, Somogy megyében szerzett birtokokat. Ő vagy egyetlen fia, I. Ádám szerezte meg Szigetvárt, amelyről a család nemesi előnevét (nagyszigeti) vette.
Ádám 1740-ben a nemesi felkelés tagjaként Esterházy József seregében harcolt Cseh- és Morvaországban, valamint Sziléziában a poroszok ellen. Miután hazatért nagymértékű birtokszerzési akciókba kezdett. Még korábban szerezte meg a Somogy megyei Ladot, ahol 1738-ban újraalapította a falu németladi részének plébániáját, és oda Szigetvárról hívott szerzeteseket. További falvakat vásárolt a megyében, majd 1766. október 11-én 300.000 forintért és 200 körmöci aranyért megvásárolta Inkey Boldizsártól a sárvári uradalmat is. Ugyanekkor Szigetvárt eladta Tolnai Festetics Lajosnak.
Szily Ádám birtoklása Sárváron alig tíz évig tartott. Ő is, akárcsak Inkey, vagy az őt megelőző Draskovich Lipót, többnyire a Batthyány családtól vettek fel kölcsönöket. Szily Ádám emellett a genovai kereskedőcsaládoktól is kapott hitelt, 400.000 forintot, amelyet nem tudott törleszteni. 1776-77 körül Sárvárt az adósság fejében a genovaiak szerezték meg.
A somogyi ítélőtábla ülnökének, Szily Ádámnak a birtoklása mégsem múlt el nyom nélkül a sárvári várban. 1769-ben a Dunántúl legtöbbet foglalkoztatott festőjét, Dorffmaister Istvánt bízta meg azzal, hogy a díszterem oldalfalaira ótestamentumi jeleneteket készítsen. Kettejük kapcsolatának kialakulásáról nem tudunk, hiszen ekkor Dorffmaister még eléggé pályájának kezdetén járt. Korábban a táblabíró itteni birtoklásához kötötték a sárvári vár toronyszobájának freskóját is, de erről ma már tudjuk, hogy feltehetően Szluha György megrendelésére készült. Ellenben a szalonok festése, közülük is a Telemakhosz történet megörökítése a díszterem ótestamentumi képeihez hasonlóan Szily Ádámhoz köthetők. Az antik táj, a pásztorköltészetek idilli Árkádiája, amely a Telemakhosz-képek hátterét adja, a vidéki magyar nemesség tájszemléletét tükrözik, amely az udvari élet romlottságával állítja szembe a provinciális világ tisztaságát.
A köznemes Szily Ádámnak három feleségétől (Galáthai Balogh Erzsébet, Csák Jusztina és Hersching Júlia) nyolc gyermeke született, köztük József később Pest megye alispánja lett, másik fia, II. Ádám pedig a magyar jakobinus összeesküvésben is részt vett. Ő váltotta vissza az apja által elvesztett ősi somogyi birtokokat. Szily I. Ádám Hersching Júliától született gyermekei közül egy kivételével mind Sárváron született. Ebből arra is következtethetünk, hogy a birtokos és családja ekkor a várban lakott. (szg)
Irodalom
Boda Zsuzsanna: A Nádasdy-kastély dísztermének Dorffmaister-falképei. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár. 2000.
Galavics Géza: Telemakhosz története falképeken Sopronban és a sárvári várban. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár. 2000.
Szily-család. In.: Pallas Nagylexikona. XV. kötet (Simor-kódex – Tearózsa). Budapest, 1897.
