Szíj Rezső, dr.
Mezőlak, 1915. október 7. – Budapest, 2006. április 26. Református lelkész, irodalom-, művészet- és helytörténész, könyvtáros, gyűjtő, író, könyvkiadó és politikus.

Apja vasúti dolgozó volt. Az elemi és középiskolát, valamint a teológiai főiskolát Pápán végezte, majd itt, a főiskolai könyvtárban dolgozott rövid ideig.
Sárvárra akkor került, amikor a református közösség, történetében először, önálló lelkészt választott, 1939 májusában. Sokat tett a kis gyülekezet lelki és közösségi életének fejlődéséért, bibliaórákat és gyerekfoglalkozásokat tartott a hitélet megújítására, a bujkáló hívek felkutatására a városban és a járásban egyaránt. Egyházi lapokat indított, így a Lelkigondozót és az Evangéliumi Kultúrszemlét. Közben a Celldömölki Hírlapnak is munkatársa volt. 1942-ben megvásárolta Wittinger Géza esztergályos műhelyét, ahol imatermet rendezett be.
A második világháborút követően megalapította a Rába Mezőgazdasági Szövetkezetet, amelynek igazgatója is lett, valamint 1946-ban a Bartók Béla Népi Kollégiumot. A háború alatt aktív tagja volt a Nemzeti Parasztpártnak, és antifasiszta propagandát folytatott. 1945-ben a párt nemzetgyűlési képviselőjévé választották. Sárváron az év áprilisában a Nemzeti Bizottság elnöke is lett. A szervezet kezdte meg az élet újraindítását a községben, rendelkezett a fasiszta röplapok és kiadványok eltávolításáról, az utcanév-változtatásokról, a földosztásról, a fasiszta elemekkel szembeni retorziókról, közmunkákról, ellátásról, sőt, a rendőrség munkáját is ellenőrizték.
1945 júliusában átadta a Nemzeti Bizottság vezetését a kommunista Urbán Lajosnak. Ekkor rövid időre letartóztatták, majd szabadulása után részt vett a Baloldali Blokk Sárvári Végrehajtó Bizottságának munkájában.
November 30-tól Pétfürdőn lelkészkedett. 1956-ban újra politikai szerepet vállalt, a Parasztpárt utódjaként működő Petőfi Pártban. A megtorlások idején hónapokra internálták. 1946-tól igazgatója volt a Misztótfalusi Könyvkiadónak, 1961 és 1969 között a Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdaságtani Kutató Csoportjának könyvtárosa, ezt követően 1971-ig az Országos Széchényi Könyvtár főkönyvtárosa lett.

Számos tudományos és kulturális szervezet kapcsolható össze a nevével. 1960-ban alapította a Magyar Bibliofil Társaságot, 1973-ban a Műgyűjtők és Műbarátok Körét, 1975-ben a Szalay László Honismereti Kört, 1989-ben a Herman Ottó Társaságot, 1991-ben pedig a Szenci Molnár Albert Társaságot és Kiadót. Művészettörténetből doktorált, 1943 óta szenvedélyesen gyűjtötte az emlékérmeket, amelyek között Ferenczy Béni vagy Medgyesi Ferenc munkái is megtalálhatók voltak. Gyűjteményét több időszaki kiállításon is bemutatta, majd Csornán alapított belőle múzeumot, de érmegyűjteménye Kecskemétre került, ahol a Kecskeméti Református Egyházközség Dr. Szíj Rezső és Kovács Rózsa Tudományos és Művészeti Gyűjteménye nevet kapta. Irodalmi, könyvtörténeti, valamint művészeti témájú könyveket publikált, de a helytörténeti kutatás sem volt idegen tőle. Sárvárhoz kötötten is több munkája jelent meg, főként az 1940-es években, de a későbbiekben, az 1970-es években is írt a Honismereti Híradó számára. Megírta a sárvári és környékbeli gyülekezetek mindennapi problémáit és küzdelmét bemutató művét Egy szórványgyülekezet élete. Sárvár és vidéke (1941) címmel.
Az 1980-as évektől egyre több méltatás látott róla napvilágot. Műveinek bibliográfiai összeállítását 1987-ben végezte el Hartyányi István. 90. születésnapjára pedig a Szenczi Molnár Társaság kétkötetes emlékkönyvvel készült. Több kitüntetést kapott, Várpalota díszpolgárává, a Károlyi Gáspár Református Egyetem díszdoktorává választotta, Krúdy-, Kölcsey-emlékérmet, Táncsics Mihály-díjat kapott, valamint a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetést is megkapta.
A rendszerváltás után a parasztpárt jogutódjaként működő Magyar Néppárt Budapesti V. kerületének jelöltjeiként indult, de nem kapott elegendő szavazatot. (szg)
Irodalom
Sulyokné Matócza Eleonóra (szerk.): Életutak. Sárvár, 1993.
Kövy Zsolt: Pályakép Szíj Rezsőről. Bp., 1997.
Gerse János: Társadalmi, politikai, gazdasági viszonyok alakulása 1945-1948. In. Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6059&catid=87%3Asz&Itemid=67&lang=hu