Szentgyörgyi Gábor
Bazin, 1530 körül - 1594 körül. Költő, titkár
Életéről sokat nem tudunk, de vezetékneve a mai Szlovákiában található Szentgyörgy és Bazin városokhoz köti. Egy testvérét ismerjük, II. Istvánt, aki borsmonostori apát volt. Gábor Wittenbergben tanult. Ekkor jelenik meg egy verses antológiája Elegiae aliquot de aerumnis Pannoniae inferioris (1552). Egy évvel később, már Bécsben adták ki Tőke Ferenc Epitaphium… Dni Pauli Istvánfiij című gyászverséhez írt magyarázó versét és epicediumát (gyászbeszédét), amelyet a költészettel is foglalkozó baranyai alispán, a későbbi neves történetíró Istvánffy Miklós apjának 1553. április 9-én bekövetkezett halálára írt Tőke Ferenc alsólendvai pap és énekmondó. Alapos humanista műveltséget szerzett, latinul és wittenbergi tartózkodása alapján valószínűleg németül is beszélt.
Előbb kancelláriai tisztviselő, de 1555-ben már Nádasdy Tamás titkáraként találkozunk vele. Nádasdy udvara számára könyveket szerzett be. A nádor felesége, Kanizsai Orsolya nevében elképzelhetően latin nyelvű leveleket írt a távollévő Nádasdynak. Ismerjük egy levelét a nádornénak, amelyben arról értesíti, hogy személyesen vitte fel a császárvárosba a sárvári kertből a dinnyét a császárnénak, amellyel megnyerte a „pályát”.
Szolgálataiért 1559-ben birtokokat kapott a mai Burgenlandhoz (Ausztria) tartozó Dörfl községben. Ezt később örökösére, Szentgyörgyi Jánosra is átháramoltatta.
A szigetvári ostrom idején (1566) Zrínyi Miklós a kitörés előtti napon neki is írt, majd október végén arról tudósított a titkár, hogy a felmentő sereg tábora harc nélkül feloszlott.
Ő volt az egyik végrehajtója Csányi Ákos kanizsai tiszttartó és Nádasdy humanista familiárisa végrendeletének (1572), valamint a Csányi-fiúk gyámja lett.
Gyakran megfordult Alsólendván is a Bánffy családnál, feltehetően az ő közvetítésével jutott Bornemisza Péterhez Tőke Ferenc históriás éneke (amely Szigetvár 1556-os ostromáról szól), valamint Sztáray Mihály néhány munkája.
Legjelentősebb munkájának dominusának, Nádasdy Tamás nádornak az életrajza tekinthető. A Vita palatini Thomae de Nadasd cum notis Nicol. Istvánffy felvázolja a nádor családfáját, amelyben a család kiváló ősének tette meg a XIII. század első felében élt Petenied comest, akinek halála után a família „elszíntelenedett”, de Nádasdy Tamás újra visszaemelte az azt megillető magasságokba. Művét 1798-ban Kovachich Márton György emelte be a köztudatba Scriptores rerum hungaricarum minores című munkájában, de már Istvánffy Miklós is felhasználta történeti krónikájában.
Szentgyörgyi szolgálta a nádor fiát, II. Ferencet is. Az 1576-os hegyfalui, valamint az 1591-es csepregi zsinaton is részt vett. Az utóbbin, ahol a kálvinista vallástól Nádasdy elhatárolta magát, Szentgyörgyi mondott latin nyelvű beszédet, amelyben tolmácsolta ura szavait a helvét hitvallásról. 1594-ben még szerepelt a neve egy posztókiutalási jegyzékben, ezt követően nem hallunk róla többet. (szg)
Irodalom
Monok István: A Nádasdy család sárvári és pottendorfi udvara és könyves műveltsége. In.: Uő.: A művelt arisztokrata. Bp., 2014.
Új magyar irodalmi lexikon. 3. kötet. 1956.
Bánfi Szilvia: A nyomdászat kezdetei a Dráva-Mura vidékén. In.: Lindua. 2009/6-7.
Takáts Sándor: A sárvári kert a XVI. században. In.: Uő.: Buda két árulója.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/
