Szent László év a múzeumban
2017.02.24
A sárvári múzeum is csatlakozik a Szent László évhez, mely a lovagkirály életét és hatását idézi fel. Családi programok mellett az internet világát is felhasználjuk, hogy ne csak megismertessük, hanem közelebb is hozzuk a ma emberéhez Szent László életét, tevékenységét és hagyományát.
Szent István halála (1038) után rendkívül nehéz helyzet alakult ki Magyarországon. Az utódlás bizonytalansága a királyság jövőjét veszélyeztette. 1046-ban végül a királyi család azon ága került a magyar trónra, melyet István király egyáltalán nem akart. Három évtizednek kellett eltelnie, hogy egy olyan uralkodó kerüljön épp ebből az ágból a Magyar Királyság élére, aki képes volt nemcsak a belpolitikai feszültségeket rendezni, hanem egyben törvényhozásával megerősíteni a belső rendet, külpolitikájával pedig tekintélyt kivívni az országnak. Ugyan a pápával nem alakított ki felhőtlen viszont, intézkedéseivel megerősítette az egyházat. A következő évszázad végén, 1192-ben már a pápa hagyta jóvá a szentté avatását az 1077-ben trónra lépő László királynak. A lovagkirály életét átszőtte a háború, de a törvényalkotás is. A következő generációk pedig folyamatosan kifejezték tiszteletüket iránta. Utóbbit jelzik a nevére szentelt templomok, a róla szóló énekek és a hozzáforduló imák.
Koronázásának 940., szentté avatásának 825. évében hirdették meg a Szent László évet, melyhez múzeumunk is csatlakozik. A várból kilépve egykor két utca kezdődött, a Nagy utca és a Kis utca, előbbi ma Batthyány Lajos, utóbbi Széchenyi István nevét viseli. A kettő találkozásánál épült fel a Szent László plébániatemplom. Pontosan nem tudjuk, mikor készült el az épület, de a 17. század közepén már úgy szólnak róla, hogy az bizony régi. Nádasdy III. Ferenc, a későbbi országbíró, a Wesselényi Miklós nevéhez kötött nemesi mozgalom résztvevője 1645-ben döntött úgy, hogy újjáépítteti a templomot. Másfél évtizeddel később, 1660-ban pedig arról szólnak a források, hogy egykor Szent László nevére szentelték fel Isten hajlékát. Az épületet az 1920-as években jelentősen átalakították, 1938-ban pedig Z. Soós István festőművész két évig tartó munkával a mennyezeten gyönyörű freskókkal örökítette meg Szent László történetét.
Három szombaton és minden nap is
A sárvári múzeumban ezért döntöttünk úgy, hogy csatlakozunk a Szent László évhez. Két síkon szervezzük az akciókat, egyrészt családi programokkal várjuk vendégeinket, másrészt a virtuális világban ismertetjük meg olvasóinkat Szent László történetével, benne természetesen a sárvári vonatkozásokkal.
Három témában három szombaton játékra hívjuk a kalandra éhes gyerekeket és felnőtteket. Ráadásul egyik alkalommal nem is nappal, hanem az éjszakában. Április 15-én, szombaton délelőtt 9 órától Szent László templomépítéseit mutatjuk be. Nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is. Szerzünk egy nagy követ, hogy aki szeretné, fel tudja emelni, de egy makett segítségével mi magunk is építhetünk egy templomot. Közben megismerhetjük, mit jelentett a gyakorlatban az egyházalapítás, hiszen nemcsak egy épület felhúzásáról volt csupán szó.
Július 1-jén, szintén szombaton indítjuk el a nyári szezon meghosszabbított nyitvatartását. Úgy gondoltuk, hogy ezen a napon már be se zárunk este kilenc órakor, hanem egyből éjfélig ünnepeljük a múzeumot. A nyári éjszaka egyben alkalmas arra, hogy elképzeljük, milyen nehéz dolga volt egy uralkodónak, akinek figyelnie kellett országa népére, boldogulására. A nehéz munkára emlékezünk egy könnyed nyári esti programmal, mondjuk ki egy múzeumi éjszakán!
Végül a november őszi hangulata adja a hátteret a legendák áttekintésére. November 18-án, szombaton újra nappal várjuk vendégeinket, hogy közösen ismerjük meg a Szent László legendákat. Szépen illeszkedik a témába a sárvári templom freskósorozata, de a régi templomok Szent László képei is, melyek a lovagkirály fiatalkorába vezetnek vissza minket.
A három szombat közös programra hív. A neten azonban ennél is gyakrabban emlékezünk a lovagkirályra. Bármikor ránk katinthat, mi ott leszünk, mondhatjuk, beköltözünk az otthonába.
Új rovatot indítunk hamarosan weboldalunkon, ahol bemutatjuk Szent László uralkodását, de a korszakot is. Szólunk a nehéz belpolitikai helyzetről, a kihívásokkal teli külpolitikáról, az egyházzal való kapcsolatáról, de a szentté avatásról, a legendáról, de a későbbi korok hagyományairól is. Távoli vidékekre is elkalandozunk, a keleti sztyeppére, de Bizáncba is, sőt a Szentföldre is. Bemutatunk Szent Lászlónak szentelt templomokat, de olyan településeket is, melyek a nevükben őrzik a király emlékét. Részletesen ismertetjük a sárvári plébániatemplom freskósorozatát, de a máshol fellelhető középkori falképekről sem feledkezünk meg.
Múzeumunk nem rendelkezik az uralkodó korából származó emlékanyaggal. Mégis saját illusztrációkat közlünk programajánlóinkban és ismeretterjesztő írásainkban. Két évvel ezelőtt ugyanis megkértük a sárvári ovisokat, iskolásokat, készítsenek rajzokat, festményeket Szent László életéről. Nagyon sok szép munka keletkezett, melyeket most felhasználunk arra, hogy segítségükkel is méltó módon emlékezzünk Szent Lászlóra.
Mai képeink alkotói a megjelenés sorrendjében:
Haraszti Dorottya, Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola
Nagy Réka, Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola
Vadasi Júlia, Csicsergő Óvoda, Sárvár
Várunk mindenkit szeretettel programjainkon és a neten!