Szelestey László
Uraiújfalu, 1821. szeptember 14. – Budapest, 1875. szeptember 7. Költő, politikus, Sárvár országgyűlési képviselője.

A nemesi származású Szelestey Kőszegen, Sopronban, majd Szombathelyen végezte iskoláit, ezt követően Győrbe került joghallgatónak. Hamarosan bekapcsolódik a Vas megyei közéletbe, csatlakozik a reformpárti erőkhöz, szónokol a jobbágyság eltörléséért és az ősiség megszüntetéséért. Uraiújfalui kúriájuk reformer politikusok és a kor ünnepelt művészeinek találkozóhelye. Már serdülőkorától kezdve írt verseket, első zsengéi 1839-ben nyomtatásban is napvilágot látnak. Témái között szerepel az ország sorsáért való aggódás, a szerelmi líra, a lángoló hazaszeretet, később a magány, de írt népies költeményeket is. Hamarosan a Pesti Napló közli vezércikkeit is. Megismerkedik a kor nagy irodalmi alakjaival és politikusaival, Petőfivel, Vörösmartyval, Batthyány Lajossal és Deákkal. A szabadságharc idején nemzetőrként harcol, őrnagyi rangot kap, Komáromnál meg is sebesül.
A bukás után visszavonul szentivánfai birtokára, gazdálkodik, verseket ír. Felesége halála azonban mélyen megrázza, Pestre költözik, Szépirodalmi Közlöny néven folyóiratot alapít, amelynek munkálataiban a magyar írógárda jeles tagjai is kiveszik részüket.
1860 decemberében tagja lesz Vas vármegye bizottmányának, mint jegyző, hamarosan pedig vármegyei főjegyzővé választják. Elfogadta a sárvári kerület képviselőjelölti posztját, és szoros versenyben Königmayer Károly nyőgéri plébánossal szemben 1861. március 16-án országgyűlési képviselővé választották (891 szavazatot kapott 856-tal szemben). Az áprilisban összeült rövid életű országgyűlésen a Határozati Pártot támogatta.
Miután az uralkodó feloszlatta a parlamentet, hazatért, de az Almásy-Nedeczky-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1864-ben letartóztatták. A pesti Újépület után Olmützben és Josephstadtban raboskodott. Ekkor írta A rab álmai című versét. Csak az 1867-es kiegyezés tette lehetővé szabadulását.
Körmend képviselője lesz az országgyűlésen, Eötvös József kultuszminiszter Vas vármegye tanfelügyelőjévé nevezi ki, de Eötvös halála után, 1872-ben lemond erről az állásról. Visszavonult Szentivánfára, és öccsével, Pállal élnek. A halál azonban a fővárosban éri, a Kerepesi temetőben helyezik örök nyugalomra. (szg)
Irodalom
Vas vármegye történelmi arcképcsarnoka: http://193.225.149.5/vdkweb/vm_arckepcsarnok/masodik_resz.html
Bencze József: Szelestey László pályafutása. In.: Vas Szemle. 1935/3. 180-197.
Varsányi Péter István: A Vas megyei képviselők az 1861-es országgyűlésen. In.: Vasi Szemle. 1987/3. 353-368.
Söptei István: Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc helyi eseményei. Az önkényuralom évei. In.: Uő.: Sárvár története. Sárvár, 2000. 288.