Sok csudák voltanak jó Magyarországba
2018.01.18
A Tinódi Lantos Sebestyén életét és munkássága mellett az előadók Magyarország történetének egy nehéz korszakát is bemutatják. Szóba kerülnek azok a leletek is, melyek az énekmondó sírja utáni kutatás során kerültek elő a sári templom körül.
Nemcsak a modern kor embere éhes a hírekre, hanem így volt ez évszázadokkal ezelőtt is. A mohácsi csata (1526) utáni évtizedek alapvető változást jelentettek a Magyar Királyság történetében. Egy idegen hatalom, az Oszmán Birodalom hadserege egyre nagyobb területet foglalt el a virágzó országból és építette ki saját uralmi rendszerét. Nem évek, évtizedek alatt fordult meg a világ a hétköznapi ember számára, hanem egyik napról a másikra. Felvonuló seregek soha nem látott fegyverekkel verték fel az út porát, szokatlan ruhába öltözött katonák soha nem hallott nyelven kiabáltak. Mindenki kíváncsi lett, mi történik körülöttük és a nagyvilágban, magyarázatot kerestek, miért folynak másképp a dolgok, de egyben biztatást vártak, mi lesz holnap.
Tinódi Lantos Sebestyén fiatalon egy harc közben megsebesült, kénytelen volt a kardot írótollra és lantra cserélni. Műveltsége, olvasottsága segítette nehéz helyzetében. Török Bálint főúr szolgálatában állt, valószínűleg udvarának szórakoztatására írta első műveit. Lantkísérettel pedig elő is adta azokat. Amikor az oszmán szultán, Szülejmán elfoglalta Budát, elfogta és Isztambulba vitte Török Bálintot. Tinódi támogató nélkül maradt, saját tehetségére támaszkodhatott. Felismerte, hogy szerte az országban mennyien várják a híreket a legújabb összecsapásokról és egyéb eseményekről. Egy hosszú utazás vette kezdetét. Újságíró módjára mindig az események közelébe ment, hogy frissen, szemtanúktól érdeklődjön egy csata, egy párviadal menetéről. Hogyan álltak össze a seregek, miként zajlott a viadal? Mindezen kérdésekre kapott válaszokat versben fogalmazta meg és dalban adta tovább közönségének.
A beszélgetések során nemcsak a beszámolókra figyelt, hanem a hangulatra, milyen problémák foglalkoztatták az embereket. Tinódi ezeket sem hallgatta el, sőt saját véleményt is megfogalmazott, melyek valószínűleg találkozott a hallgatóság gondolataival. Kereste a választ arra, vajon mi az oka a nagy szenvedésnek. Leginkább az összetartozás hiányában, a széthúzásban látta a bajok okát. A bibliai témákat feldolgozó versei egyben felszólítások a kor emberének.
A Nádasdy-vár dísztermében Kátai Zoltán énekmondó és Takács Zoltán Bálint történész közös előadása nemcsak Tinódi műveit mutatja be, hanem a kort, a korabelieket érdeklő problémákat és megoldási javaslatokat. Az előadás apropója, hogy Tinódi Lantos Sebestyén Sárváron hunyt el 1556. január 30-án. Halálának tényéről, Nádasdy Tamás nádornak írt levélből értesülünk, melyet tiszttartója írt urának, mondhatjuk máig ható líraisággal:
A tiszttartónak írt levélből értesülünk arról, hogy Tinódi holttestét a sári atyáknál helyezték el. Az adatra alapozva az 1930-as években ásatásokat végeztek a sári templom környékén. Az előadáson bemutatjuk a jelentősebb leleteket és megvizsgáljuk, vajon azok köthetők-e Tinódihoz és korához.
Sok csudák voltanak jó Magyarországba
Kátai Zoltán és Takács Zoltán Bálint előadása
Tinódi Lantos Sebestyénről és koráról
2018. január 30. (kedd) 17 óra
a Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermében
A belépés díjtalan.
