Keresés a weboldalon

Sennyey (Zsennyey) Ferenc, kiszsennyei

Meghalt 1588-89 körül. Sárvári, lékai, kapuvári várnagy, uradalmi prefektus

A Vas megyei Zsennye falu birtokosainak, a Sennyeyeknek a leszármazottja, de nem ismerjük közvetlen őseit. Nagy Iván genealógus szerint apját Pálnak hívták. Felesége Zemchey Orsolya volt, akitől több fia (egyikük, Pongrácz később az erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond főudvarmestere, majd kancellárja lett) és leánya született.
1531-ben már Nádasdy Tamás familiárisa, azaz szolgáló nemese volt, de magasabb megbízatást az 1540-es évek elején kapott. 1542-től lett Kapu várának kapitánya, amely feladatkörét 16 éven keresztül töltötte be. Ez idő alatt a várat megerősíttette, és reneszánsz stílusúvá átépíttette. Ehhez olasz mesterek munkáját is igénybe vette.
Ismeretlen időben, talán az évtized végén kapta meg a másik két vártartomány, Sárvár és Léka kapitányi tisztségét, és lett egyben azok gazdasági elöljárója is. Ezeken a várakon szintén ekkor folytak komoly átépítési és erősítési munkálatok, amelynek irányítását Sennyei végezte. 1559-ben falazták a sárvári nagy tornyot, a belső várban boltozatot, kamaraszéket emeltek, körülötte ekkor készül a palánk. Emellett az uradalmi népek, familiárisi hadak ellátásával, és a birtokok bevételeinek növelésével volt megbízva. Rendszeresen tudósította urát, a távollévő Nádasdyt a szántóföldi, szőlészeti és kertészeti munkák folyásáról, a bevételekről, a termés alakulásáról. Felügyelte a halászatokat és vadászatokat is. Ugyanakkor pénzügyi tanácsokat is adott Nádasdynak, sőt kezelte is a befolyó összegeket.
Szolgálataiért urától birtokokat kapott Béren, Rábaszentmihályon és egy Gyöngyös menti malmot is megszerzett Szentkirályon. Zsennyei ősi családi kastélyát az 1550-es években átépíttette, feltehetően ekkor készültek el a bástyás falak és a vizesárok is. 1557-ből adatok vannak ácsok érkezésére, amelyek építési munkálatokat igazolnak. Ugyanekkor Kanizsai Orsolya az országos pestisjárvány idején Sárvárról Zsennyére vagy Szelestére kívánt költözni, mert mindkét helyen erősség, „fortalitium” van. Sennyey nyilván a török veszély miatt kényszerült megerősíttetni udvarházát. A nagyasszony egyébként is sokszor vendégeskedett Zsennyén Sennyey Ferencnél. A Nádasdy házaspár levelezéséből az is kiderül, hogy gyakran ő írta Kanizsai Orsolya helyett a leveleket, ha az asszony gyengélkedett. Jó barátságot ápolt Szegedi Kőrös Gáspár doktorral is, aki gyakran az ő sárvári szállásán tért nyugovóra.
Az olaszos műveltségű, humanista nemesnek úgy tűnik, az építészet a szenvedélyévé válhatott, és tehetsége is lehetett hozzá, mert 1558-ban ő tervezte és emeltette Szigetvár egyik bástyáját is. Csányi Ákos leveléből kiderül, hogy ez közvetlenül a kapu melletti bástya volt.
Nádasdy halála (1562) után ő lett az özvegy Kanizsai Orsolya legfőbb támasza, majd 1567 után a gyermek Nádasdy Ferenc nevelője. Még legalább két évtizedig szolgálta urát, birtokügyeket intézett, valamint erődítési munkálatokat végzett a Rába mentén és az uradalmi központokban (Sárvár, Kapuvár). Utolsó ismert levele 1588 nyaráról származik. 
Fiai közül Sándor később Nádasdy II. Ferenc sárvári kapitányaként, Gáspár lovaskatonaként folytatta apja szolgálatát, míg Pongrác Erdélybe költözött és jelentős politikai karriert futott be. (szg)

Irodalom
Vida Tivadar (szerk.): „Szerelmes Orsikám…” A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Bp., 1988.
Károlyi Antal: A zsennyei Sennyey udvarház. In.: Vas Szemle. 1971. XXV. évf. 3. sz.
Ivicsics Péter: Kisebb végvárak, véghelyek Vas megyében. In.: Petercsák Tivadar – Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században (Studia Agriensia 14.). Eger, 1993.
Boros Zoltán: Sennyey Ferenc magyar nyelvű leveleinek kutatási tapasztalatai. In.: Fons. 2003. X. évf. 2. sz.
Bunyitay Vince: A Kis-Zsennyei báró Sennyey-család levéltára. In.: Századok. 1873. 7. évf.
Dominkovits Péter – Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész). In.: Századok. 2010. 144. évf. 5. sz.

MNL OL E 185. Nádasdy-levéltár. Missilisek. Sennyey Ferenc levelei. 


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15573 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H