Vármellék
A vártól délre, Tizenháromváros szomszédságában található Vármellék, vagy régiesebb kiejtéssel Vármellike.
Mint neve, valamint a korábbi térképek mutatják, a vár szomszédságában feküdt. Nagyjából a mai Malom utca és a Rákóczi utca a Gyöngyösig tartozott ide.
Elsőként a 18. század elején említik, minden valószínűség szerint a Rákóczi-szabadságharcot követő években alapították a Draskovich grófok azért, hogy az urasággal szembenálló város számára konkurenciát teremtsenek. Ide ugyanis olyanok telepedhettek, akik vállalták, hogy nem földből, hanem más módon szerzik jövedelmüket.
A 18. század folyamán ezért főleg kereskedők és iparosok éltek itt, és előszeretettel telepedtek le zsidók. Főleg azok választották Vármelléket, akik nem akartak a mezővárosnak adózni. A 19. század elején már heti egy vásárt is tartottak itt. 1781-ben 388 fős lakossága volt.
A község pecsétet is készíttetett a 19. században, amelynek körirata Sárvár H. Vármelik H. Közepén a magyar korona látható kereszttel, alatta vitéz, aki egyik karjában kardot, a másikban lándzsát tart.
1900-ban 1480 főt írtak össze Vármelléken. Két év múlva, 1902-ban Tizenháromvárossal együtt Sárvárhoz csatolták. (szg)
Irodalom
Varga Mária: Útszéli keresztek. A sárvári útmenti keresztek története. Sárvár, 2007.
Sinkovics István: A mezőváros harca az uradalommal. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
