Sárvári Első Takarékpénztár
A sárvári főtér meghatározó épülete közel másfél százada a Sárvári Első Takarékpénztár díszes tömbje. Napjainkban ugyan már nem a gazdaságot szolgálja, de látványa ma is fenséges.
Az 1848-as forradalmi átalakulások ledöntötték a gátakat a modern kapitalista fejlődés elől. Megszűntek a feudális kötöttségek, a föld helyett a tőke, a pénz lett a legfontosabb csereeszköz. Különösen a kiegyezés hozott nyugodt politikai légkört a vállalkozások számára, és szinte korlátlan lehetőség nyílt a tőkebefektetések, a közlekedési, ipari beruházások számára. Ehhez persze mozgótőkére, pénzre volt szükség, amely azonban nem mindig állt a megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Szükség volt hitelintézetek felállítására, amelyet jó része helyi tőkével alakult takarékpénztárként alakult meg. Főként vidéken jöttek létre ilyen módon pénzintézetek. Nemcsak a megtakarításokat gyűjtötték itt, hanem a helyi kis- és középvállalkozások számára
Sárváron az első pénzintézet 1869-ben (legalábbis a kutatások szerint) alakult meg. Nevében is jelezte, hogy előtte ilyen intézmény nem létezett a városban, ezért lett Sárvári Első Takarékpénztár. A vállalkozás részvénytársaság formájában jött létre, a tagok összesen 24.000 forintot tettek be, amely az alaptőkét képezte. 1882-ben az egész éves forgalom 2.870.658 koronát tett ki, a tiszta nyereség 7507 forint volt.
Története során a város jeles polgárai, vállalkozói is tagjaivá váltak a részvénytársaságnak, amely mutatja az iránta megnyilvánuló bizalmat. A haszonból arra is futotta, hogy 1891-ben hatalmas, gyönyörű historizáló épületet emeljenek a város főterén, a templommal szemben. Az emeletes, kétszárnyú banképületet kívülről is gazdagon díszítették, illetve a belső tereket is freskózták. A nyugati szárny ajtaján belépve a padlón az EST monogram olvasható, amely feltehetően az Első Sárvári Takarékpénztár rövidítése (1872-ben új pénzintézet nyitotta meg a kapuit Sárvári Hitel- és Leszámítoló Intézet néven, később Sárvár Vidéki Takarékpénztárra változott).
Az első világháború utáni korszakban azonban a nehéz gazdasági helyzet rányomta bélyegét a takarékszövetkezet pénzügyi állapotára. Az osztalékok és a nyereségek erősen lezuhantak, átalakult a vezetőség is, akik igyekeztek a nehéz éveket valahogy átvészelni. Nem kedvezett a működésnek a gazdasági válság, az általános elszegényedés sem.
A háború után az ilyen magánbankokat államosították, a fiók megszűnt. Az épületbe lakókat költöztettek. Hosszú ideig itt működött a körzeti orvosi rendelő is. Az 50-es években még olvasható volt a nyugati homlokzaton az egykori felirat: SÁRVÁRI ELSŐ TAKARÉKPÉNZTÁR, azonban hamarosan eltávolították. 1956-ban az épület erkélyéről szónokolt Abai Imre plébános, aki nyugalomra, az erőszaktól való tartózkodásra intette az indulatos tömeget, illetve az ÁVH-sokat. Ennek emlékére a forradalom 50. évfordulóján, 2006-ban emléktáblát helyeztek el az épület falán.
Az egykori bankház ma is a sárvári főtér meghatározó épülete, tömbjével, díszítettségével kiemelkedik a többi ház vonalából. (szg)
