Sárvár személyesen! Készül az új kiállítás
2016.05.03
Megkezdődtek az új, Sárvár történetét bemutató kiállítás munkálatai. A helyszín nem változik, azon kívül azonban minden. A város történetét nem hagyományos módon, időrendben mutatja be az új tárlat, hanem a mai polgárok előtt is ismert személyeket hív segítségül, hogy közelebb hozzák Sárvár történetét a múzeum vendégeihez.
Az előző várostörténeti kiállítás jó három évtizeddel ezelőtt készült, itt volt az idő tehát, hogy most másképp mutassuk be Sárvár évszázadait. Több lehetőség is felmerült, melyek közt választani lehetett. A régi tárlat a klasszikus időrendi bemutatás mellett döntött, melynek során az őskori, római kori időszaktól kezdve a II. világháború végéig mutatta be a várost történetét. Az új kiállítás szakított ezzel a hagyománnyal, és tematikus egységek kidolgozásával kíséri végig Sárvár életét. Az egyes egységeket ismert és kevésbé ismert, de a város életében meghatározó személyek segítségül hívásával mutatjuk be.
Életük a városért
Ernetz Ignác 1861 és 1865 között összegyűjtötte a város kiváltságleveleit, elkészítette azok magyar nyelvű fordítását, de meg is írta a város történetét, illetve belső szerkezetéről, topográfiájáról is számos megfigyelést tett. A város történetének nagy ívű bemutatása vár majd rá, a kiváltságlevelektől 1968-ig, amikor Sárvár újra visszakapta városi rangját.
Eőry Vilmos nemcsak kiváló gyógyszerész volt, hanem majdnem egy évtizeden keresztül, 1930-tól 1939-ig ő töltötte be a községbírói tisztséget. Tevékenységének köszönhető Sárvár útépítésének, villamosításának, de a Kertváros építésének a fellendítése is. A kiállításban a városkép napjainkig tartó alakulásának bemutatása őrá vár.
Barabás György több mint fél évszázadig meghatározó alakja volt Sárvár életének. Iskolaigazgatóként nemcsak az oktatásügyet szolgálta, hanem az iparos képzés megteremtésével a város gazdasági életének egyik motorját indította be. Mindemellett a képviselőtestületben vállalt munkájával a politikai életben is részvett, a sárvári szőlőhegy, azaz a Hegyközség is sokat köszönhet neki. Életével az oktatás alakulását követjük nyomon.
A város az életük
Huszár Mihály a két világháború közti apátplébános és Szíj Rezső református lelkész nemcsak a hívek mindennapi életének segítői voltak, hanem szerepet vállaltak nemcsak a helyi, hanem az országos politikában. Sárvár egyházi múltjának felvillantása egy évszázadokon átnyúló történetet jelent. Az egyes felekezetek megjelenése és távozása is a város híres földesurainak, a Nádasdyaknak köszönhető. A 18. századtól azonban már a békés egymás mellett élés figyelhető meg. Törést a zsidóság elhurcolása jelentett. Manapság pedig már a kisegyházak is megtalálhatók a városban.
Szalber András csizmadia mester a saját erejéből sikeres vállalkozót testesíti meg, akinek vármelléki tizenkét ablakos háza akár életútjának jelképe is lehet. Természetes volt, hogy tagja volt a képviselőtestületnek mint a legtöbb adót fizető polgár. A gazdasági élet sárvári vonatkozásainak bemutatására nem találhattunk volna jobbat.
Nógrádi Géza, múzeumunk első főállású igazgatója sem hagyható ki a sorból. Nemcsak a múzeum volt az élete, hanem maga a város. Új alapokra helyezte az önkéntes tűzoltóságot, de a vár modern hasznosításának a kezdeményezője is volt. Sárvár civil életének és kultúrájának mérföldköveit fogja nekünk bemutatni.
Városi témák
A kiállításból nem marad ki az egyes városrészek bemutatása sem, hasonlóan a II. világháború alatt létesült táborok életének ábrázolásához. A falakon eredeti fényképfelvételek, újságok és plakátok idézik fel Sárvár életének fontos és érdekes pillanatait. Itt lesz először látható a 19. század közepén egy sárvári színházi előadásra hívő kézzel írt meghívó, a színházi plakátok első darabja. A vitrinekben pedig eredeti tárgyak segítenek felidézni, milyen környezet vette körül egykor a sárváriakat.
A kiállítás helyszíne nem változik, azonkívül azonban minden. Nemcsak új környezet várja a múzeum vendégeit, hanem egy teljesen új kiállítás is, mely büszkén hirdeti, hogy Sárvár valóban ötcsillagos város.
