Sárkány Antal, ákosházi
Meghalt Bécsben 1562 végén. Sárvári főudvarmester
A Zala megyei ákosházi Sárkány családból született, ősi birtokaik a Hahót környéki Buzád- , majd Sárkánysziget, ahol erősségük is állt. Híres tagjuk az 1526-ban, a mohácsi csatában elesett Ambrus országbíró volt.
Több, a család történetével foglalkozó történész sem tudta teljes bizonyossággal elhelyezni Sárkány Antalt a családfán, a legvalószínűbb, hogy apja Bernát, Habsburg Mária királyné zászlótartója volt, így Antal unokatestvére volt Ambrus országbírónak.
Az is feltételezhető, hogy Padovában, az 1510-es évek végén együtt tanult Nádasdy Tamással, akivel ennek következtében egykorú lehetett. Erre a kettejük közötti végig bizalmas kapcsolat, amely levelezésükből árad, szintén bizonyíték lehet, ahogy Sárkány Antal legmagasabb elnyerhető méltósága, az udvarmesterség is.
1535-ben a bécsi egyetem hallhatójaként említik, egy évvel később pedig Sárkánysziget kastélyának részbirtokosaként. Ezt követően Kecsethy Márton veszprémi püspököt védte meg Török Bálinttól, amiért Zalában szőlőket kapott. 1541-ben azonban Nádasdy szolgálatában állt, akinek ekkor már főudvarmestere, és megkapta tőle Cenk és Pereszteg falvak felét. Később szintén urától Darufalvához jutott.
1544-ben Sopronban házat vásárolt, amely feltehetően házasságával függ össze. Első felesége Siebenbürger Margit, egy soproni polgár lánya volt, de felesége 1556 folyamán elhalt. Leánygyermekük egy évvel korábban, születését követő pár hónap múlva szintén elhunyt. Sárkány 1554 novemberében eladta soproni házát, amelyen komoly átépítéseket végeztetett neves olasz vagy bécsi mesterekkel, Szegedi Kőrös Gáspár doktornak. (Ezt a házat ismerjük ma Stornó-házként.) 1558 körül újraházasodott, Pálfalvai Magdolnát vezette oltárhoz, és új házat vásárolt Sopronban, amelynek büszkén vallotta magát polgárának.
Sárkány Antal rendkívül sokrétű feladatokat látott el Nádasdy Tamás megbízásából. Gyakran járt Bécsben, ahol szintén vásárolt házat magának, de ura ottani házvásárlását is ő intézte. Szövetet, használati tárgyakat, déligyümölcsöt szerzett be a Nádasdy családnak, összeköttetést tartott fenn a királyi családdal és osztrák nemesi családokkal, híreket továbbított urának külföldről és belföldről, és ő értékesítette a nádor terményeit. Mindebben nyelvtudása, széleskörű műveltsége, amely a Sárkány család tagjaitól nem állt távol, segítette. Magyarul, olaszul és latinul beszélt és olvasott.
Nádasdy olyan bizalmas ügyeket is elvégeztetett vele, mint a feleségének, Kanizsai Orsolyának gyógyszer beszerzése, ami miatt 1555-ben Padovába utazott. Gyakran tartózkodott Bécsben és Sopronban, vagy cenki házában, de feladatai Sárvárhoz kötötték. Emellett Kapu, Léka, Keresztúr váraira is felügyelt. Ő tudósította a nádort egyetlen fia, Nádasdy Ferkó megszületéséről is 1555 októberében Sárvárról.
1557-ben ő szerzett iskolamestert a csepregi iskolába. Leveléből arra következtethetünk, hogy az illetőt még Padovából ismerte, „amikor mi ott valánk”. Ez utalhat Sárkány és Nádasdy közös egyetemi éveire. Úgy tűnik, Szegedi Kőrös Gáspár doktorral is szoros kapcsolatban állt.
Vagyonának jó gazdája volt, ő gondoskodott az ősi zalai családi birtokról. Vagyonát bor-, gabona- és marhakereskedelemből, malom- és tizedbérletből szerezte, és a kor köznemeseihez képest tehetősnek számított.
Ez derül ki 1562. december 8-án írt végrendeletéből, amelyben vagyona örököséül unokaöccsét, Sárkány Jánost tette meg. Soproni házát feleségére, Pálfalvai Magdolnára hagyta „míg az én nevemet viseli”. Alapítványt tett egy sárkányszigeti iskola létesítésére is, de ez a török közelsége miatt nem valósulhatott meg. Ezen kívül pénzt hagyott szegényekre, özvegyekre, árvákra, rokonaira, barátaira, sőt Kanizsai Orsolyára és Nádasdy Ferencre is. Temetkezőhelyül a soproni Szent Mihály-templomot jelölte meg, de a sors nem teljesítette ez utóbbi akaratát.
Végrendeletének megírását követően Bécsbe indult, ott érte a halál. Ura házának szomszédságában, a Szent Dorottya-templomban helyezték örök nyugalomra. 1563. január 4-én a soproni tanács már kihirdette végrendeletét, özvegye pedig 1564 legelején, a gyászév leteltét követően újra férjhez ment. Sárkány Antal halála tehát 1562 és 1563 fordulóján eshetett. (szg)
Irodalom
Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Sopron, 1910.
Komáromy András: Magyar levelek a XVI. századból. Sárkány Antal levelei Nádasdy Tamáshoz. In. Történelmi Tár 1910.
Gryneus Tamás – Vida Tivadar: Fraxinus Gáspár kiadatlan levelezése és magyarországi működésével kapcsolatos iratai. In.: Orvostörténeti Közlemények. 1993. 39. évf. 1-4. sz.
Vida Tivadar (szerk.): „Szerelmes Orsikám…” A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Bp., 1988.
Koppány Tibor: Ákosházi Sárkány Antal és soproni házai. In.: Szentesi Edit et al. (szerk.): Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. I. Bp., 2013.
Bilkei Irén: Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben. In.: Zalai gyűjtemény 42. Zalaegerszeg, 1997.
Dominkovits Péter – Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész). In.: Századok. 144. évf. 2010. 5. sz.