Keresés a weboldalon

Sár (Sári)

Egykor önálló falu a városmagtól nyugatra, Szombathely felé. Ma már a város része.

Sár (Sári) a 18. század végén.

Első említése 1266-ban történt. Kőszegi János nádor 1288-ban keltezett innen okleveleket, amelyek kiadási helyeként kétszer Sárt, egyszer Sárvárt nevezte meg. Mivel Sárvár 1328-as kiváltságlevelében a kérvényezők nem kértek jogot önálló plébánosválasztásra, arra következtethetünk, hogy Sár községben már létezett plébánia. Minden bizonnyal a község is korábban keletkezett, mint a későbbi mezőváros. Érszegi Géza véleménye szerint a német városok némelyikének keletkezését megelőzte egy kisebb település, amelyen kereskedők laktak, templomuk védőszentje pedig Szent Miklós volt. Aztán később lakói átköltöztek a városba, de a Szent Miklós-templom a helyén maradt, és a korábbi település elővárossá vált. Valószínű, hogy Sár-Sárvár esetében is ez történhetett. A Sár községben álló templomot ugyanis szintén Szent Miklósnak szentelték.
A 15. században Sár valóban elveszítette korábbi szerepét, elővárossá vált, amelyet 1390-ben említett neve, Külsősár is bizonyít.
A templomon gótikus ablakrészletek is láthatók, elsőként 1454-ben említették. Területe 1000 fő befogadására volt alkalmas, így a környékbeli településekről, mindenekelőtt a mezővárosból is, idejártak misére. A falu egyutcás szerkezetű volt, amelynek közepén állt a templom a temetővel. Sár községben 1519-ből iskolát is említenek.
Perneszith György levele alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a templomban, vagy az akörüli sírkertben temették el 1556 januárjának végén Tinódi Lantos Sebestyént, a végvári harcok hírneves krónikását.
A lakosság főként mezőgazdaságból élt, mesterember alig akadt, az 1832-es összeírás is csak egyetlen kovácsot említ. A lakosság száma lassan emelkedett, 1698-ban 130, 1900-ban 806 fő volt a falu lélekszáma. A 18. századtól saját pecsétet is használhattak, amelynek körirata Saár Helység volt, belül a fő foglalkozásra utaló ásó és kapa három összefont búzakalásszal ölelve.
A 20. század elejére Sörösön keresztül a várossal lassan egybeolvadó Sárt 1912-ben egyesítették Sárvárral. Nevét ma is őrzi a lakosság, Sáriként emlegetve az egykor önálló községet. (szg)

Irodalom
Varga Mária: Útszéli keresztek. A sárvári útmenti keresztek története. Sárvár, 2007.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 16182 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2025. April 30. Wednesday 18:00 óra
Emlékek…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H