Pálházi Gönc Miklós
Pálháza, ? – Sopronkeresztúr, 1619. február 17. Sárvári tanító, evangélikus püspök.
Wittenbergben tanult. 1602-ben érkezett Sárvárra, és lett az iskola tanítója, vagy ahogy magát nevezte: „gymnasiarchia Sárváriensis”. Ezzel arra utalt, hogy a sárvári iskola az alapszintű ismereteken túl erősebb klasszikus műveltséget is nyújtott tanulóinak. Magyari Istvánnal, a sárvári prédikátorral dolgozott együtt, akihez 1602-ben üdvözlő verset írt.
1607-ben Hegyfalura, 1610-ben Lévára került lelkésznek. 1613 tavaszától Szereden volt lelkész, és ekkor megválasztották a felsődunamelléki evangélikus egyházkerület püspökének is. Több protestáns zsinaton is részt vett, ahol a reformátusoktól való elhatárolódásról tárgyaltak, de Pálházi nem akarta teljesen elvágni a két hit közötti szálakat. 1616-tól Pataházán volt lelkész, de a győri evangélikusok is őt kérték fel prédikátoruknak.
Művei: Az úrvacsorájáról az igaz augustana confessio szerint, amelyet 1613-ban adtak ki Soporonkeresztúron. A gyermecskék credója című munkát németből fordította, és szintén a keresztúri nyomda jelentette meg 1615-ben. A római Babylonnak kőfalai is fordítás, mely 1619-ben készült el. (szg)
Irodalom
Urbán László: Kultúra és egészségügy a Nádasdyak idején. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
