Nyomdászat
Sárvár a magyar művelődéstörténet jelentős helye, itt jelent meg 1541-ben Sylvester János Újtestamentum fordítása, az első teljes terjedelmében magyar nyelvű munka, melyet Magyarországon nyomtattak.
A kiállítás központi eleme ezért egy nyomdagép rekonstrukció, amely régi képi ábrázolások, leírások alapján készült.
A könyvnyomtatás technikai hátterének kialakítása Guttenberg nevéhez köthető, akinek a találmánya alapjában változtatta meg világunkat. A találmány lényege azonban nem maga a nyomdagép, hanem az úgynevezett mozgatható betű, amellyel minden egyes nyomtatás után új nyomtatvány készíthető.
A Nádasdy-család minden tagja lelkes műpártoló is volt, mely magatartás elvárt volt a kor arisztokratáitól. A sárvári nyomdán kívül időszakosan Csepregen, Pottendorfban is működött nyomda a Nádasdy-birtokokon. 1664-ben Nürnbergben jelent meg az azonnal népszerűvé váló könyv, a magyar fejedelmeket és királyokat bemutató rézmetszetekkel illusztrált reprezentatív kötet Nádasdy Ferenc országbíró anyagi támogatásával. Sikerét jelzi, hogy Heltai Gáspár Krónika a magyarok dolgairól című, először 1575-ben megjelent munkájának XVIII. századi kiadásában szereplő uralkodóábrázolások a Mausoleum képeinek felhasználásával készült. Révay Péter a magyar királyok koronázásáról című munkáját szintén az országbíró támogatásával jelentették meg. Révay Péter maga Nádasdy III. Ferenc nagypapája volt. Munkája elején látható koronaábrázolás a díszterem mennyezeti freskóján is megtekinthető. A könyvek külső megjelenése inkább a vásárló ízléséről árulkodik, ugyanis a nyomdából általában az új munkák nyersen, kötés nélkül jelentek meg. A kötést a mű büszke tulajdonosa rendelte meg, rendszerint ugyanabban a városban, ahol a nyomda is működött. Kiállításunkon bemutatjuk a korszak változatos kötéstechnikáját is.
Kiállításunk egyik büszkesége, hogy vendégeink megtekinthetik Mikes Kelemen sokszor idézett török leveleinek első megjelent példányát, melyet Szombathelyen adtak ki 1794-ben. Szintén tartalmaz érdekességet az 1600-ban Frankfurtban megjelent Rerum Hungaricarum Scriptores című kötet. A munka jelentőségét az adja, hogy benne olvasható többek között a szentté avatott magyar királyok életrajzai mellett Thuróczy János, Küküllei János, Rogerius Magyarországról szóló történeti munkái is.
A kiállításon megtekinthetők Georg Houfnagel színezett rézmetszetei, melyek segítségével Európa-szerte több magyar város külső képét ismerték meg a XVI. század végétől. Az Egert ábrázoló metszet mozgalmas jelenete a korszak magyarországi harcai ihlették. A Győrt bemutató lap nemcsak jól szerkesztett kompozíciójával keltheti fel figyelmünket (játék a horizontokkal), hanem az előtér hangsúlyos jelenetével is, ahol a kor jellegzetes katonafigurái láthatók. Egy-egy metszet sikerét jelzik, hogy megjelenésük után nemcsak több más könyvben fedezhetjük fel azokat, hanem egyéb képzőművészeti alkotások mesterei is felhasználják azokat. A több évszázada zajló török ellenes harcokat mutatja be a szinte bestsellerré vált Hieronymus Ortelius 1602-ben Nürnbergben megjelent történeti munkája. A ma már forrásként használt vaskos kötetet Johann Siebmacher nürnbergi rézmetsző munkái kísérik, és segítik elképzelni a szövegben leírt eseményeket, összecsapásokat. Az illusztrációk a sárvári vár dísztermének mennyezeti freskóin is visszaköszönnek, ugyanis a várábrázolások előképei pontosan felismerhetők az Ortelius munkájában található metszetekben. A nyomdatechnika fejlődésével a térképkészítés is fellendült, és a Magyar Királyság helyzete egyre inkább növelte az igényt az ország földrajzi megismerése iránt. Az Európában megjelent térképlapok, egyik forrása a híres humanista, a Bécsben élő, a császár orvosaként is szolgálatot teljesítő Zsámboky János által szerkesztett Magyarország térkép.
