Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyásolhatjuk a múzeumokról és a saját múzeumunkról kialakult képet. Meggyőződésünk ugyanis, hogy sokat tehetünk azért, hogy benézzenek hozzánk, de azért is, hogy ne.
Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan már komolyan is gondolják, öt éve pedig már számtalan múzeum tervezi is. Most nem a költségvetésről, hanem a múzeumról kialakított pozitív képről kezdünk írni.
A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el az influenszerek. Telefonjukkal videók sokaságát készítik és osztják meg közösségi oldalaikon, miközben kiabálják: „Úristen, hogy lehet ez?!”. Mi is ezt kérdezzük.
Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeumairól. A felhozatal bőséges, ezért a legizgalmasabb helyszínekre koncentráltunk. Nézzük, ezúttal hová vezet virtuális utazásunk?
Kirándulásra hívjuk Önt a nagyvilágba, hogy az otthonából ki sem lépve ismerkedhessen meg több, igazán különleges múzeum kiállításával. A téma időszerű: a legszebb, legérdekesebb karácsonyi gyűjtemények, amit egyszer mindenkinek látnia kell.
Újra nyitottunk, a valóság pedig ránk szakadt. És mi ezt nagyon szeretjük. Látogatóink, vendégeink sem feledkeztek meg rólunk. Természetesen féltünk attól, hogy nem így lesz. Volt már múzeumi éjszaka, ajándék tárlatvezetés. Kell több?
A 90-es években volt egy sorozat a tévében, ami igen erős hatással volt rám. Egy évtizednek kellett eltelnie, míg megfejtettem a miértjét. Utólag nem tartom korszakalkotó filmnek, de a bevonódás módszerében briliánsan teljesített.
Számolós blog következik. Részben távmunkában, de remélve, hogy hamarosan a múzeumban is találkozunk. A szőnyegen ülve egy olyan írással szeretnék búcsúzni a home office-tól, mely egy kicsit érzelgős, de a matematikát is becsüli.
Már kívülről fújjuk az otthoni munka, a távmunka, a home office, előnyeit, veszélyeit. Pontokba szedjük, mit kerüljünk el, hogyan szervezzük meg, miként éljük túl. A kérdés mégis az, vajon mi lesz ezután? Minden marad a régiben? Vagy nem?
A mostani helyzetnek semmi előnye nincs, meg lettünk volna nélküle. Tanulni lehet belőle. Sőt, tegyük hozzá, kell. Egy hosszú folyamat elé nézünk. Először a vírus elleni védekezés, majd a károk enyhítése. A múzeumoknak is feladatuk van.
Az elmúlt években egyre több időt töltünk azzal, hogy megtervezzük az életünket. Köztük a nyaralást. Mit nézzünk meg, hová menjünk. Szűkös az idő, ezért érveket, okokat keresünk. Úgy gondoltuk, segítünk. Miért látogassunk el a sárvári múzeumba?
Az erdő az erdő. A múzeum az múzeum. Mégis sok közös van köztük, holott az egyik egy élő ökoszisztéma, a másik pedig csupán egy név. Csupán egy név? Vagy annál több? Vajon mitől lesz egy tulajdonnévből jóval több, mint egy göcsörtös fa?
Általános alapelv, hogy már a címmel hívjuk fel a figyelmet új híreinkre. Úgy gondoltuk, négy évtizede egy ilyen felvezetésen átsiklottunk volna. Ma azonban érdekesnek találjuk, amikor egy cég kiállítás készítésére kér fel egy múzeumot. Minket.
Kisebb múzeumok, melyek a túra alatt mégis hatalmas benyomást keltettek. A múzeum identitást erősítő intézményként az egyénről is szól. Az egyénen túl azokról az összetett és sokszor vitát kiváltó kulturális irányzatokról, mint például a MOZI.
Egy sok mindenben színes város múzeumi hagyatékát lehetetlen egy nap alatt megismerni. Meg sem próbáltuk. Alább egy múzeumpedagógus beszámolóját olvashatják a város kulturális különlegességeiről, de legfőképp múzeumairól.
Előadásra készülök. Szentendrén egy képzésen a múzeumokról alkotott képről másfél órában. Arra a kérdésre keresem a választ, vajon mi mindentől függ, hogy szépet, jót gondoljanak a múzeumról vendégeink. Most egy rövid kitekintésre hívom Önt.