A Nádasdy Ferenc Múzeum története
A festett szalonok berendezései korszakokon átívelően vezetnek végig a bútorstílusok változásain. A nemzetközileg is jegyzett huszárkiállítás a Nádasdy- és több magyar huszárezred hagyatékát tárja elénk. A térképgyűjtemény gazdag anyaga Magyarország térképi ábrázolásait követi nyomon a XVI. századtól. A torony falépcsőin festett pihenőszobába vezetnek fel, illetve a felső toronyszobából pillantást vethetünk a városra és a várparkra.
A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-ben Sárvár (akkor község, 1968-tól város) kezdeményezésére jött létre, alapítási engedélyét ebben az évben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja adta ki. Nevét az országbíróról, az 1671-ben a Wesselényi nemesi mozgalomban való részvétele miatt kivégzett Nádasdy III. Ferencről kapta.
Sárvár vezetése a 20. század első felében több alkalommal, 1912-ben és 1928-ban is kezdeményezte múzeum alapítását, amit a közvélemény is támogatott, de a kezdeményezést nem követte tett. Múzeumalapítás Sárváron 1949-ben merült fel újra, amikor megalakult a Községi Kultúrbizottság. A bizottság által kiadott felhívás szerint elsősorban helytörténeti kiállításra várnak a községgel vagy a vármegyével kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat ugyanúgy, mint népművészeti vagy történeti anyagot. Fontos elem, hogy az összegyűjtött emlékek bemutatásának helyszíneként a vár freskós dísztermét jelölték ki. A felhívás nyomán bekerült dokumentumokat, tárgyakat még a polgári iskolában helyezték el. A múzeum helyiségeit csak 1951 elején jelölte ki a helyi tanács. A Nádasdy Ferenc Múzeum végül a vár dísztermében, ill. a hozzá csatlakozó négy szobában kezdte meg.
A múzeum kiállítóterei jelenleg a sárvári ötszögletű vár három emeleti szárnyán, ill. tornyában közel 1300 négyzetméteren látogathatók. A tájékozódást nemcsak feliratok segítik, hanem hangos vezető is, melynek segítségével képet kaphatunk a vár történetéről, a díszteremről, a freskókról, és természetesen az állandó kiállítás összes egységéről.
