×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
Munkácsy Mihály: Kövi Alfonz, 1866. Olaj, vászon

Munkácsy Mihály két korai festménye Sárváron

A múzeum egy barátja úgy döntött, hogy a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumnak adományozza közvetlen felmenőinek rá maradt két portréját. Az igazi meglepetés akkor ért minket, amikor kiderült, hogy a festmények alkotója Munkácsy Mihály.

A portrék 2023 kora őszén kerültek be a múzeumba. Az átadást követően megerősítést nyert a korábban már megfogalmazott sejtés, mely szerint a két portré Munkácsy Mihály alkotása. Az átvételt követően megindult a hitelesítési vizsgálat szakértő bevonásával, illetve a festményeket bemutató kiállítás szervezése. 

A szakértő állásfoglalása szerint egyértelmű, hogy a gyermekeket ábrázoló festmények Munkácsy Mihály korai alkotásai közé tartoznak. Értékük emiatt, illetve ezen felül annak fényében is kiemelkedő, hogy létezésükről ugyan tudott a művészettörténet, de hollétükről, konkrét megjelenésükről nem rendelkezett ismeretekkel.

Mindkét portrén pirossal írt Munkácsy 1866 aláírás szerepel. A két festmény egy testvérpárt ábrázol, Kövi Etelkát és Kövi Alfonzot. Az Alfonzt ábrázoló portréról tudjuk, hogy egy 1902-ben rendezett kiállításon a nagyközönség már láthatta, de azután a család már nem adta kölcsön. Az Etelkát ábrázoló festményt soha nem láthatta a nagyközönség.

A magyar képzőművészet nemzetközileg elismert alakja 1844. február 20-án született Munkácson. Édesapja Lieb Mihály, édesanyja Reök Cecília volt. Korai festményein még eredeti nevét – Lieb Mihály – tűntette fel, a váltásra nagyjából a múzeumba került festmények készítése idején szánta rá magát.

 
 
Munkácsy Mihály: Kövi Alfonz, 1866. Olaj, vászon
Munkácsy Mihály: Kövi Alfonz, 1866. Olaj, vászon

Szüleit korán, 1851-ben elveszítette, ami után nagybátyjához, édesanyja testvéréhez, Reök Istvánhoz került Békéscsabára. A nagybácsi a fiú nevelésében és ellátásában testvére, Reök Sarolta segítségét kérte, aki Steiner Jakabnak, az Apponyi-uradalom intézőjének volt a felesége. Egyik családnak sem volt gyermeke. 

Egy rablótámadás után 1853-ban Sarolta elhunyt, ami után Steiner Jakab elköltözött Törökbálintra, ahol újranősült. A szárnyait bontogató Mihály a 60-as években számos alkalommal megfordult Steiner Jakab új házában, ahol második feleségével és két gyermekével, a portrékról ismert Etelkával és Alfonzzal élt. A látogatásokról Munkácsy visszaemlékezéseiben is szót ejtett.

 
„Én az országban utolsó időmet Steiner bácsiéknál töltöttem Törökbálinton. Igen kellemesen és emlékezetesen. A természet mindennémű remekét volt alkalmam tanulmányozhatni.” (Munkácsy levele Pécsen lakó unokanővéreinek 1866-ban)
Munkácsy Mihály: Kövi Etelka, 1866. Olaj, vászon
Munkácsy Mihály: Kövi Etelka, 1866. Olaj, vászon

A portrékon szereplő év, 1866 nyarán szintén meglátogatta Steineréket, akik épp akkor, június 12-én Steinerné névnapját ünnepelték. E látogatás alkalmával festhette meg a két gyermeket az ifjú festő, aki családja tagjairól már számos portrét készített. Ugyanekkor festett portrét a törökbálinti orvos lányáról, Izabelláról is. 

1868-ban Steiner úr névváltoztatást kezdeményezett Kövi-re, melyet 1868. március 1-én a Vasárnapi Újság is közzé tett. Névváltoztatások: Steiner Jakab Kövi-re. Kövi (Steiner) Jakab és gyermekei, jószágigazgató, BM 4278-68. Ezt követően a gyerekek már Kövi néven szerepelnek az iratokban. 

Steiner Alfonz a Statisztikai Hivatalban dolgozott 1900. szeptember 11-én, 42 éves korában bekövetkezett haláláig. Etelkáról kevesebb adatot ismerünk. A hírlapokban főként nyoszolyólányként adnak róla hírt egy-egy házasságkötés alkalmával. 1887-ben férjhez ment Szentgyörgyi Lajos honvédelmi miniszteri titkárhoz, akitől négy gyermeke született: Lajos, Etelka, László és Ilonka. 

Kislányuk, Szentgyörgyi Etelka a Budapest I. kerületi Koronaőr utcai községi polgári leányiskolában kezdte meg tanulmányait, majd az Angolkisasszonyok budapesti Sancta Maria intézetében elemi iskolai tanítónő képzésén részt. Élénk társadalmi életet élt. 

Etelka 1921. május 28-án feleségül ment Rampacher Pálhoz, aki a kor jeles bélyeggyűjtője, filatelistája volt. 1923. március 13-án született egyetlen leányuk Anikó, akik 1947. június 27-én házasságot kötött Monts de Savasse Alberttel a franciaországi Armanais kastélyban. Anikó ezután Belgiumban élt férjével, gyermekük azonban nem született. Végrendelete értelmében a két korai Munkácsy portré a Nádasdy Ferenc Múzeum gyűjteményébe került.

Terveink szerint májusban nyitjuk új kiállításunkat, melyen a nagyközönségnek is bemutatjuk Munkácsy Mihály két korai alkotását. Addig írásainkban, videóinkban, honlapunkon és a közösségi médiában mutatjuk be Munkácsy Mihály korai éveit, rokonságát, a Steiner-Kövi családot.

Ünnepelje velünk Sárváron Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóját.

 
Takács-Reichardt Gabriella

történész-muzeológus
Amikor lefújjuk a port a kéziratokról, fényt engedünk a régi századokra.

reichardt.gabriella@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15573 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza