Minden, ami egy mosoly mögött lehet
2017.03.08
A bajor királyi család trónörököseiről, az uralkodókról, azok katonai karrierjéről, politikai felfogásukról, gazdasági vagy jogi ismereteikről, kultúrához fűződő viszonyairól köteteket töltenek meg. Jóval kevesebbet szólnak a hölgyekről, pedig szerepük a Wittelsbachok történetében, de Sárvár fejlődésében is vitathatatlan.
Sőt ha nincs Mária Terézia Dorottya hercegnő, Sárvár nem is került volna a bajor királyi dinasztia kezelésébe, majd tulajdonába. A hercegnő rendkívül szerény, de mélyen vallásos volt, aki egy hatalmas vagyon örököseként, sőt egy apró igénnyel a brit trón felé élte fiatalkori éveit. Neve egyben családjának történetéről, hagyományairól is tanúskodik. Mária Terézia, osztrák főhercegnő, magyar és cseh királynő (1740-1780) anyai ágon üknagymamája volt a forradalmi időkben, 1849-ben született kishölgynek. Hozzá kell tennünk, hogy a Mária név igencsak elterjedt volt uralkodói körökben, ugyanis szintén ezt a nevet viselte a nagymama, a württembergi hercegnő, aki emellett a keresztségben még egyéb nevet is kapott, többek közt a Dorottyát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Mária Dorottya Habsburg József magyar nádor felesége volt és Budapesten hunyt el 1855-ben. A Mária Terézia összetétel nem volt szokatlan a családban,a hercegnő édesapjának, Habsburg-Estei Ferdinándnak a nagynénjét is hasonlóképp hívták, németesen Maria Theresia Johanna. A Sárváron birtokhoz jutó Mária Terézia Dorottya még egy nevet viselt: Henrietta. Ilyen nevű őssel már kevésbé találkozunk, édesanyjának volt egy ilyen nevű lánytestvére.
Vagyonos családba született Mária Terézia Dorottya hercegnő, sőt még nagyobb birtokok vártak rá. Életét azonban születése után gyorsan családi tragédia árnyékolta be. Alig volt tízhónapos, amikor édesapja egy fertőző betegségben elhunyt. Ekkor a világról még alig valamit tudó kislány gyámja a modenai herceg, édesapjának a testvére, V. Ferenc lett. A helyzet azonban tovább bonyolódott, nemcsak a vagyon, hanem a házassági tervek miatt is. V. Ferencnek ugyanis nem volt felnőtt kort megért gyermeke. Mégis szerette volna, ha neve tovább megy, ezért egy ötlettel örökbe fogadta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Mindez azt is jelentette, hogy a Habsburg-Estei vagyonból Mária Terézia Dorottya főhercegnő nem kapta meg a megfelelő részt, egy kisebb örökséggel kellett beérnie. Természetesen ez sem volt kis birtokrendszer, hozzátartozott többek közt egy morvaországi uradalom, de a sárvári is. A tényleges örökléshez várni kellett a gyám haláláig, mely 1875-ben következett be. Mária Terézia Dorottya ekkor már hét éve élt boldog házasságban a bajor királyi herceggel, Lajossal.
Boldogan, talán néha még fel is nevetve emlékeztek vissza arra, hogy nem is volt olyan egyszerű az egymásra találás, de a házasság sem. Az előbbit egy tragédia árnyékolta be, utóbbit pedig a gyám. Egy temetésen találkoztak ugyanis 1867-ben Bécsben, ahol első pillantásra egymásba szerettek. Lajos bár királyi családból származott, a korabeli fényképek és feljegyzések alapján inkább egy polgárnak nézett ki öltönyében és szivarral a kezében, mintsem egy uralkodói sarjnak. Ekkor még inkább távoli esélynek tűnt csupán, mint valóságnak, hogy a müncheni trónra kerül. A gyám talán ezért sem támogatta a kapcsolatot, ráadásul V. Ferenc mást nézett ki unokahúgának, mégpedig Ferdinándot, a toszkán nagyherceget. Egy gyors találkozás Lajos édesapjával meggyőzte azonban, hogy nem lesz semmi gond és a házasságot 1868-ban Bécsben meg is kötötték. Fél évszázad múlva, amikor aranylakodalmukat ülték, biztosak voltak benne, hogy jó döntést hoztak, amikor kiálltak szerelmük mellett. Így került Sárvár a bajor királyi családhoz és ez egyáltalán nem volt szerencsétlenség. Lajos megkérte feleségét, hadd intézze az uradalom gazdálkodását. Komoly tehenészetet és ménest hozott létre a kisvárosban és a környező vidéken.
Történetünket kerekítsük egésszé! Állítólag Mária Terézia Dorottya minden évben egy csokor fehér rózsát kapott. Nem szerelmi ajándék volt ez, hanem egy jelkép. Stuart Mária Skócia királynője három évszázaddal korábban összeesküvést szőtt Erzsébet, angol királyné ellen. Nem járt azonban sikerrel, sőt leleplezték, ezért 1587 telén kivégezték. Jelképe a fehér rózsa volt. A Stuart ház uralma ezzel nem omlott össze, Anglia uralkodói trónjára kerültek. Mária unokája, II. Jakab az angol polgári forradalom elől külföldre menekült. Fiúi ágon ugyan 1807-ben kihalt a család, de leányágon az angol trónigény továbbszállt V. Ferenc édesanyjára, majd annak halála után Mária Terézia Dorottyára. A minden évben megkapott fehér rózsa erre emlékeztette a hercegnőt, aki azonban soha nem nyilatkozott arról, hogy szándékában állna az angol trónra ülni. Eszébe sem jutott, boldog házasságban élt férjével és gyermekei körében. Többek közt Sárváron.
Irodalom
Stefan März: Ludwig III. Bayerns letzter König, Regensburg, 2014.
Dieter J. Weiß: Kronprinz Rupprecht von Bayern (1869–1955). Eine politische Biografie, Regensburg, 2007.
