Melius Juhász Péter
Horhi, 1532 ? – Debrecen, 1572. december 25. Református püspök
Születési ideje bizonytalan, 1532-36 körül látta meg a napvilágot (Botta István 1532-re teszi) nemesi családban a Somogy megyei Horhiban. Nevét sok változatban ismerjük, Melius Péter, Ihász Péter, Horhi Ihász, vagy Horhi Melius Péter, stb. A legismertebbé a Melius Juhász Péter név vált. Botta szerint azonos lenne Somogyi Péter vágsellyei tanítóval, akit 1557-ben Oláh Miklós esztergomi érsek börtönbe vettetett, de a kutatók többsége nem fogadja el ezt a nézetet.
Epilepsziája miatt nem katonáskodhatott, tanulmányait eleinte feltételezhetően Tolnán (Botta szerint Pápán), majd Sárváron végezte, az utóbbi helyen Beythe Istvánnal is barátságot kötött. Szegedi Kőrös Gáspár doktortól szerezhették mindketten első herbarisztikai (gyógynövénytani) ismereteiket. Botta szerint Sárvár meghatározó volt a gyermek Melius pályáját tekintve, ahol Nádasdy Tamás környezetében Perneszith György tiszttartó gyámkodása alatt ismerkedhetett meg kora prédikációs és grammatikai irodalmával.1556. október 25-én beiratkozott a wittenbergi egyetemre, ahol Philipp Melanchton tanította. Latinul, görögül és héberül is megtanult, de tudott németül és talán törökül és arabul is. 1557/58-ban tért haza, és Török Bálint fia, János, Debrecen földesura megtette a város plébánosává. Azt hitte róla, hogy még mindig lutheránus, de ebben tévedett. Melius Debrecenben a helvét irányzatot erősítette meg.
A polgárok és jobbágyok prédikátora volt, keményen ostorozta az adóztató és nem keresztényi könyörületességükről ismert nemeseket és uralkodókat.
Debrecen helvét irányzatát megvédte a minden oldalról érkező vallási kihívásoktól, úgy a katolikusoktól, mint az evangélikusoktól, sőt az Erdély felől egyre jobban terjedő antitrinitanizmustól, azaz szentháromság-tagadó irányzattól is. Többször is hitvitázott a szakramentáriusok püspökével, Dávid Ferenccel.
Ő teremtette meg a tiszántúli református szuperintendenciát, amelynek 1561-től püspöke lett. A Kassáról elmenekült Huszár Gál nyomdásszal kinyomtattatta prédikációskönyvét (1561), amely a város első nyomtatott könyve lett. Huszár ugyan hamarosan távozott Debrecenből, de nyomdája maradt. Melius 44 munkáját jelentette meg a következő 10 évben, prédikációkat, bibliamagyarázatokat, gyakran elég vaskos kifejezésekkel telve. Indulatos és türelmetlen volt, a pápistaságot gyűlölte.
1562 elején megjelentette az egri vár katonái kérésére a debrecen-egervölgyi hitvallás néven ismert gyűjteményét, amelyet öt év múlva a debreceni zsinat elfogadott és ez lett lényegében a református vallás magyarországi alaptétele. Ebben lefektették a legfontosabb hitelveket, de az alapvető magatartásformákat is megszabták. A hitvallás emellett hangsúlyozta, hogy a református hit és a királyhűség összeegyeztethető. Az 1567-es zsinat foglalt állást a szentháromság-tagadás ellen, Melius 74 cikkelye foglalta össze a végül a helvét hitvallás legfontosabb rendelkezéseit.
1561-ben vette feleségül Bocskai György (a későbbi fejedelem apja) egyik tiszttartójának, Kis Jakabnak Erzsébet nevű lányát. Két lánya született, Anna és Dorottya. A püspök Debrecenben tisztes vagyonra tett szert, két háza és szőlője volt Debrecenben, de János Zsigmond erdélyi fejedelemtől is kapott egy házat Nagyváradon.
A rengeteg munka hamar felőrölte a szervezetét. 1572 decemberének közepén halt meg, talán még be sem töltötte 40. életévét. Halála előtt magához hívatta paptársait és a városi tanács tagjait, és elbúcsúzott tőlük. Az első magyar füveskönyv, a Herbarium már csak halála után hat évvel jelenhetett meg Kolozsváron.
Halála másnapján temették el, sírhalmára egy felirat nélküli, koporsó alakú követ helyeztek el. Amikor 1908-ban feltárták a sírt, nem találtak alatta emberi maradványokat.
Irodalom
Botta István: Melius Péter ifjúsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülönülésének kezdete. Bp., 1978.
Csohány János: Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára. In.: Egyháztörténeti Szemle. 3013/4.
