×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
Magyarország térképei a sárvári múzeumban

Egy igen szép ország térképei

A térképek megjelenésük óta nemcsak a szemnek nyújtanak esztétikai élményt, hanem a belőlük kiolvasható ismeretek is érdekesek. Használták az utazók, megfordult a katonák kezében, sőt a diplomaták is magukkal vitték a különféle térképlapokat.

Három és fél évszázaddal ezelőtt, 1668-ban egy angol orvos, Edward Brown nagyobb utazásra indult Európa több országába. Először bejárta Ausztriát, Magyarországot, a Balkán-félszigetet, majd 1673-ban Németalföld, Franciaország és Németország néhány városát, vidékét látogatta meg. Első útjáról 1673-ban Londonban jelent meg részletes beszámolója, a másodikról pedig 1677-ben.

Az angol olvasók a kiadott munkákban több ábrát is találhattak, de a címlapokon csak a munka alapadatait (szerző, cím, kiadás) olvashatták. Brown művei azonban a következő években számos nyelven megjelentek. 1686-ban Nürnbergben németül látott napvilágot egy kötetben Brown összes utazásáról írt beszámolója. A könyv címlapjának bal oldalán a korszak egyik népszerű rézmetszőjének, Cornelius Nicolaus Schurtznak előző évben készített metszetét találjuk.

Egy tudós társaságot láthatunk a rajzon, amint egy képekkel, szobrokkal díszített szobában tanácskoznak. A férfiak többsége egy asztal körül ül, melynek közepén egy földgömb áll, körülötte térképek szétszórva. A tanácskozást egy látogatás szakítja félbe, tekintetét mindenki az érkezőre szegezi. Valószínűleg egy utazó lépett be a terembe, aki új információkat hoz, melyek segítik pontosítani az addigi ismereteket. A térképeket ugyanis folyamatosan pontosították. Mindig új és új információkat jelenítettek meg rajtuk, hibás adatokat elvetettek, az újakat pedig feltüntették.

Brown utazása számos újdonságot jelentett, amit a címoldal, mintegy szórólap alig győz sorolni. Az olvasó ismereteket szerezhet az egyes országok tájairól, városairól, fürdőiről, forrásairól, folyóiról, bányáiról, ásványairól. Az országok lakóiról, nyelvükről, vallásukról, szokásaikról szintén sok mindent megtudhattak az érdeklődők.

Magyarország térképei a sárvári múzeumban

Ugyan a munkában térképet nem találunk, de több utalást is olvashatunk arról, hogy Brown utazása során használta ezt a tájékozódási lehetőséget. Sőt véleményt is formált azok pontosságáról. A Magyarországról készített térképekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy azok nem pontosak. Vagy nem jelölnek helyeket, vagy máshová rajzolják az egyes településeket. Még nagyobb városok esetén is előfordul, hogy helyüket nem jelzik pontosan. Véleménye szerint a Balkánról készült térképek pedig használhatatlanok. Pontosításokat is tesz, nemcsak az egyes helységekkel kapcsolatban, hanem a Duna vonalát érintően is.

Az orvos-tudós utazásának élményéhez tartozott török kísérőjének az a megjegyzése, miszerint azok a térképek, melyek alapján Brown tájékozódni próbált, megbízhatatlanok. Véleményének nevetése adott nyomatékot. Az utazó hozzátette a történethez, hogy török kísérője igazán alkalmas lenne egy érvényes, megbízható térkép elkészítésére, hiszen keresztül-kasul ismeri a tájat. Információi valóban relevánsak lennének.

A nürnbergi kiadás metszete pontosan ábrázolta ezt. Azt az érdeklődést, mely egy-egy utazó kalandjait kísérte. Minden egyes beszámoló lehetőséget adott arra, hogy pontosítsák a világról, az egyes országokról rendelkezésre álló adatokat, illetve térképeket.

Magyarország térképei a sárvári múzeumban

Az utazás megszervezése és az útközbeni tájékozódás mellett a hadászati tervezés és a politikai jellegű tájékoztatás is igényelte a térképek használatát. Előbbivel kapcsolatban Wofgang Lazius térképére utalunk. A tudós férfi, az uralkodó Habsburg I. Ferdinánd udvari orvosa, hivatalos történetírója, régiségtárának kezelője 1552 és 1556 között készítette el Magyarországot ábrázoló térképét. A tudós az uralkodó utasítására látott neki a hatalmas munkának, melynek célja, hogy segítse a tájékozódást az országban az oszmánok (törökök) elleni küzdelemben. Lazius szerint Ferdinánd a térkép segítségével lehetőséget kapott arra, hogy 

„vezéreivel és tanácsosaival együtt az utakat és hidakat és mindenféle viszonyokat megismerje, hogyan lehet egy ilyen hatalmas ellenséggel szembeszállni”.
Egy igen szép ország térképei

Lazius még más térképeket is készített, melyek alapelemei azonban már itt láthatók. Az ábrázolásokkal kapcsolatban általában a hibákat szokták sorolni, a Tihanyi-félsziget áthelyezése a Balaton déli partjára, a Duna vonalának erős torzítása, nem létező helynevek sorolása. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a 16. század közepén személyes tapasztalatok gyűjtésére kevés lehetőség nyílt. Az Oszmán Birodalom jelenléte a Magyar Királyság területén ekkor már a Balaton vonalát érintette. Lazius itt nem is járt, tábori orvosként a Bécs és Buda közti területet járhatta be, ismerhette meg. Tény azonban, hogy a következő évtizedekben, sőt évszázadban hibái öröklődtek, a térképkészítés nagyjai szolgamód ismételték a tudósi tévedéseket. Tették mindezt annak ellenére, hogy 1571-ben megjelent Zsámboky János, udvari orvos és történetíró új térképe, amely Lázár térképét veszi alapul és elkerüli Lazius említett hibáit.

A helyszíni ellenőrzésre, az adatok pontosítására azonban a politikai helyzet miatt nem volt különösebb lehetőség. A pontatlanságokat mindenesetre a kortársak érzékelték, amire kiváló példa Abraham Ortelius, a 16. század geográfia tudományának a nagy alakja. 1570-ben jelentette meg először térképgyűjteményét Theatrum Orbis Terrarum címmel. Még az előző évben adta ki Gerardus Mercator hatalmas méretű (202x123 cm) világtérképét, melynek célja a hajózás közbeni tájékozódás megkönnyítése volt. Ortelius Theatrumának szándéka a világ sokszínűségének a megmutatása volt. Aki az azonos nagyságú, nagyjából egységesen szerkesztett térképlapokat forgatta, úgy érezhette, egy szobában ülve bejárhatja a világot. Másképp tekintve, Ortelius ablakot nyitott, melyen kitekintve távoli vidékekre láthatott rá a szemlélő. A siker nem maradt el, már 1570-ben megjelent a második kiadás, a következő évben a harmadik. Hamarosan kikerültek a nyomdából a holland, német, majd francia és angol nyelvű változatok. Az idő előrehaladtával a térképek száma is növekedett.  

Egy igen szép ország térképei

Ortelius munkájába Lazius 1556-ban nyomdából kikerült nagy méretű térképének kicsinyített változata került. A kötet megjelenése után Mercator levélben megírta barátjának, hogy van egy Magyarországot ábrázoló másik térkép. Zsámboky János művére gondolt. A mester beszerezte ezt a példányt is és érzékelte a két lap közti lényeges különbségeket. A Tihanyi-félsziget például Lazius ábrázolásával szemben az északi parton található, az Alföld vízhálózatának az ábrázolása is pontosabb, Zsámboky javításokat végzett a településhálózat bemutatásában is. Ortelius 1579-ben úgy döntött, hogy az új kiadásban mindkét térképet lehozza. A kiadó az egyes lapokhoz az ábrázolt területeket, országokat bemutató leírásokat is közölt. Így ebből megtudhatjuk azt is, hogy Zsámboky térképét pontosabbnak tartja, de mégis mindkettőt közli, mert egyik sem olyan tökéletes, mint amilyet ez az „igen szép ország” érdemelne.

Érdekes, hogy a következő évtizedekben mégsem a pontosabbnak gondolt Zsámboky térképet használták fel mások, hanem Laziusét. Elég egy pillantást vetnünk a sárvári múzeum állandó kiállításán megtekinthető térképekre, erről hamar megbizonyosodhatunk. Mercator gyönyörű kinézetű térképén látható Balaton rajzon Tihany a déli oldalon helyezkedik el. A tó délnyugati sarkánál szintén a Laziusnál olvasható, félreértelmezett településneveket olvashatunk, mint Z[ent, azaz Szent] Hidwig. Mercator tekintélye okán térképe meghatározó volt a későbbiekben. Ne felejtsük, a térképgyűjtemény megnevezésére használt atlasz kifejezés is tőle származik.

Egy igen szép ország térképei

A térképeket a koraújkorban, a 16-17. században nemcsak az utazók használták, szerencsés esetben pontosították. Nemcsak hadjáratok vezetői vették igénybe a különféle mappákat. Ráadásul a történelem megértését is segítették. Idézzük fel Lazius mondatait az 1556-ban kiadott térkép egyik szövegmezőjéből. A tudós szerző azzal indokolja a korábbi hibák kijavítását, új adatok felvételét, hogy így térképe „a jövendőben nemcsak a háborút viselőknek, hanem a kereskedőknek, valamint a régi történelem megértéséhez is szolgálhasson”. Ortelius szintén a múlt iránti érdeklődést használta ki azzal, hogy 1579-től a Theatrum részeként történelmi térképeket kezdett kiadni. Ezek természetesen nem a mai történelmi atlaszok közvetlen előzményei, segítségükkel nem ismerhetjük meg a történelmet. Biblia tájakat, a görög és római idők színtereit mutatja be ókori szerzők munkáit felhasználva. Szintén megrajzolta emellett Odüsszeusz utazásait és Nagy Sándor hódításait. Földrajzi munkájához hasonlóan itt is magyarázatokat, leírásokat közölt az egyes lapokhoz.

Egy igen szép ország térképei

Az előbbieken túl a diplomácia is használta ezt a kommunikációs lehetőséget, tárgyalások során ugyanis térképeket vettek igénybe arra, hogy megvilágítsák a politikai helyzetet, elmagyarázzák, mi történik adott időben egy távoli helyen. Szemléltetésre egyetlen példát idézünk.

1594 végén a pápa, VIII. Kelemen követségbe küldte unokaöccsét, Gianfrancesco Aldobrandinit a spanyol királyhoz, II. Fülöphöz. Az év súlyos veszedelmet hozott. Az Oszmán Birodalom serege elfoglalta Győrt, mellyel veszélyes helyzet állt elő nemcsak a Magyar Királyság területén, hanem az európai hatalmi viszonyokat tekintve is. A pápa elérkezettnek látta az időt, hogy létrehozzon egy hatalmas, szinte az egész kontinenst mozgósító szövetséget az oszmánok ellen. Aldobrandini feladatként a Habsburgok spanyol ágának meggyőzését kapta, hogy indítsanak tengeren támadást, de legalább anyagi és katonai segítséget nyújtsanak.

A követ a magyarországi helyzet megvilágításához térképet használt. Nemcsak az aktuális viszonyokat vázolta fel, a várak, városok elfoglalását, hanem a lehetséges következményeket. A veszély ugyanis nemcsak a magyar erősségek (Kanizsa, Eger, Kassa) elfoglalását jelentette, hanem Győr elvesztése Pozsony, sőt Bécs bevételének a lehetőségét is előrevetítette. Nem tudjuk, milyen térképet hívott segítségül a követ, de jelzi, hogy milyen fontos szerepet játszottak a különféle mappák (ahogy azt a korban mondták). A történethez hozzátartozik, hogy a pápa célját nem érte el.

Egy igen szép ország térképei

A térképek megjelenésük óta fontos szerephez jutottak. Az adatok sokasága, azok beépítése a kétdimenziós, vonalak közé szorított világba nemcsak a szobatudósok számára jelentett örömet, hanem hasznos és használt eszköznek bizonyult az utazások során, a hadászatban, de a nagypolitikában is.

 

Irodalom

Gróf László: Carta Hungarica. Térképgyűjtemény (1540-1841), Bp., 1988. (A Nádasdy Ferenc Múzeum térképgyűjteménye)

Kruppa Tamás: Marciare verso Constantinopoli. De hogyan? Törökellenes tervek és tervezetek 1594–1595-ben, Hadtörténelmi Közlemények CXXXII (2019):4. 765-782.

Papp-Váry Árpád: Térképtudomány. A pálcikatérképtől az űrtérképig, Bp., 2007.

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Tárgyközeli ajánló

Fegyvergyűjteményünk első nagyobb egysége mintegy hat évtizeddel ezelőtt került az intézmény kezelésébe. Az egyes darabok a csaták világa mellett a mindennapokra is rávilágítanak. Most egy ilyen tárggyal ismerkedhetünk meg.

Főúri vadászat…

Minden új év lehetőséget ad arra, hogy újrakezdjük a tavaly abbahagyott fogyókúrát. Hirdetések árasztanak el minket, rengetek módszert ajánlanak nekünk. Megnéztük, mi volt a helyzet ezzel kapcsolatban egy évszázaddal ezelőtt.

Mínuszok…

Mi volt előbb: a nyuszi vagy a tojás? A válasz egyszerű: a tojás. Ez az ellipszis alakú, egyik végén kerekebb, a másik végén csúcsosabb forma világokat teremtett. A húsvéti ünnepkör nem létezhetne nélküle.

Jelképek erdeje…

Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.

Kossuth-címerek a forradalomban

Fegyvergyűjteményünk egyik érdekes darabja egy buzogány, melyet formai jegyei alapján tudunk meghatározni. Egykori tulajdonosáról sajnos nem tudunk semmit, mégis érdekes. A korabeli források is gyakran említik ezt a fegyvertípust.

Vasfegyver...

„Jelképek erdején át visz az ember útja" – állította Baudelaire, amihez hozzátehetjük, ami a megismerés és értelmezés felé vezet. Esztétikus és elfogadható magyarázatot keresünk a természetben, a hitben, a fizikai és lelki síkokban.

Húsvéti jelképeink...
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15276 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza