Lethenyei István
Császta, 1588. – Kőszeg, 1653. Sárvári tanítómester, evangélikus esperes.
Hazai tanulmányainak végeztével a wittenbergi egyetemre iratkozott be 1609 novemberében. Hazatérve, 1611-től Sárváron lett tanítómester, ezt a tisztét 1615-ig látta el. Ezt követően Lövőre került lelkésznek, 1621 júniusától pedig Csepregen látta el az evangélikus gyülekezet lelkipásztori feladatait. Amikor Nádasdy III. Ferenc 1643. november 25-én katolikus hitre tért át, el kellett hagynia Csepreget. Ekkor Kőszegre hívták lelkésznek.
1625-ben jelent meg a csepregi nyomdában Succinta vitae Michaelis Zvonarich diatyposis metris poeticis expressa című verses munkája, amelyben az akkor elhunyt Zvonarics Mihály életét méltatta.
Samarjai János református püspöknek az evangélikus és a helvét hitvallás egyesítésére tett javaslatára írott válasza, Az Calvinistac Magyar Harmoniainac… meghamisetasa... című munkát 1633-ban szintén Csepregen jelentette meg. Ebben elutasította, hogy a két felekezet egy vallást alkosson.
Lefordította és 1635-ban kiadta Leonhard Hutter wittenbergi tanár latin nyelvű teológiai értekezését, Az szent Irasbeli Hiteönc Againac reövid eöszveszedese címmel. Dongo Gergely egykori sárvári rektor halálára írott méltatása, az Epicedon in Orbitum 1637-ben jelent meg. Ezen kívül több Csepregen kiadott munkát is lektorált és korrektúrázott, némelyikhez maga írta a bevezetőt, a verses ajánlást, epigrammát. Így Zvonarics György Rövid feleletéhez is maga fogalmazta meg a bevezetőt. Zvonarics Mihály Postilláihoz pedig latin verseket költött.
A tizenhárom éves Nádasdy Ferenc lefordította a wittenbergi akadémián készült Fidelis admonitio (Hűséges Intés) című teológiai művet, amelyet három mestere, Lethenyei, Serényi György és Musay Gergely ellenőriztek. A szoros kapcsolat mester és tanítványa között azonban megszakadt a főúr katolizálásával. (szg)
Irodalom
Urbán László: Kultúra és egészségügy a Nádasdyak idején. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005.
