Kulcsszavak: 1956, díszterem, Egressy Béni, első világháború, fürdőpohár, fegyver, Friedrich Egerman, Géczi János, húsvéti tojás, helytörténet, Horthy Miklós, kávéskészlet, Nádasdy család, oklevél, pecsétnyomó, pisztoly, Sárvár, söröskupa, szablya, szikvizes palack, vetőláda, összes tárgy
Kattintson a kiválasztott kulcszóra!
Lakatos Jolán háztartástan füzete
Lakatos Jolán sárvári polgári iskolai tanuló 1930-as évek közepén keletkezett háztartástan füzete fontos dokumentum a kor hétköznapjaira vonatkozóan.
Lakatos Lajos sárvári tanító és felesége, Kálmán Jolán lánya 1922. augusztus 17-én látta meg a napvilágot. Az apa agilis ember volt, népszínműveket rendezett, amelyeket a Katolikus Legény- és Leányegyletek adtak elő. Családjával a belvárosban, a Mária Terézia utcában (ma Ady Endre u.) lakott, innen járt az alig pár lépésnyire lévő munkahelyére.
Lakatos Jolán elvégezve a katolikus leányiskola osztályait, a sárvári polgári iskolában folytatta tanulmányait. Az 1935/36-os tanévben végezte a negyedik osztályt. Ekkor keletkezett háztartástan füzete bekerült a múzeum gyűjteményébe, amelyből megtudjuk, milyen tananyaggal kellett megbirkóznia egy serdülőkorú növendéknek.
Nemcsak az élelmiszerek összetétele, elkészítésük, tartósításuk módja szerepelt a leckék között, hanem hasznos tippek a praktikus öltözködéshez, lakberendezéshez, a ruhák alapanyaga, a gyermeknevelés, a kertészet, és megannyi, a háztartásban előforduló tevékenység és tudnivaló. Hogy kell poloskát irtani, a fémtárgyakat tisztítani, miért nem esztétikus a művirág, milyen ruhadarabokat, tankönyveket rejt egy 14 éves lány szekrénye, melyek a legjobb textilalapanyagok, mik a helyes táplálkozás ismérvei, miért kell vitaminokat szedni, hogyan és mi módon tegyük eltarthatóvá a tojást és számos hasznos ismeret a mindennapokhoz. A füzetet szép rajzok díszítik, amelyek utalnak arra, hogy fontosnak tartották a vizuális nevelést is. Kiderül belőle, hogy igyekeztek a tanulókat önálló gondolkodásra nevelni, ezért számos fogalmazást vártak el tőlük. Egy-egy ilyen munka érdekes tapasztalatokkal szolgált számunkra. Megtudjuk belőle például, hogy Lakatos Jolánnak nem volt fiatalabb testvére (bátyja, Lajos egy évvel volt idősebb nála), hogy Benzit mosóport használtak a nagymosáshoz, amely kora reggel kezdődött és igen fárasztó munka volt.
Kiderül az is, hogy telt egy kisvárosi, vallásos nevelésben részesült 13-14 éves leány napi programja. A pályaválasztás leckénél például láthatjuk, mennyire érvényesült még a patriarchális felfogás, amely szerint a gyermek jövőjéről a szülőnek kell döntenie, mert nekik „kell igazán tudniok, hogy mire van a gyermeknek hajlama, testi, lelki képessége, nem pedig csak kedve”. Fejlesztették a tanulók gondolkodását, képzelőerejét, amikor olyan fogalmazásokat írattak velük, mint például, hogyan nevelném kistestvéremet, milyen játékot vennék neki, milyen menüt állítanék össze egy hétre, stb.
Ezidőtájt még a hagyományos női szerepek mellett tette le a kor embere a voksát, de tudatában voltak már annak, hogy a jövendő családanyák élete nemcsak a konyha-gyermek-kézimunka körében fog lezajlani. Valamint, hogy a háztartás vitelének összetett feladataiban is irányt kell mutatni a lányoknak, nem elegendő az ösztönös elsajátítás. Figyelembe vették a kor kihívásait, amikor pályaválasztásról is beszéltek a tanárok a serdülőknek, de még a hagyományos szülőközpontú szemlélettel tálalták. A gyermekek szüleik iránti feltétlen tisztelete, a nők tradicionálisan betöltött szerepének hangsúlyozása, a mély vallásosság és a magyarságtudat erősítése voltak a legfontosabb irányvonalak a nevelés terén.
Szerencsések vagyunk, mert a fennmaradt füzet segítségével az 1930-as évekbeli kisvárosi hétköznapok olyan eseményeibe pillanthatunk be, amelyről egyébként semmit vagy csak rendkívül keveset tudnánk. Megismerhetjük egy serdülőkorú leány gondolkodását, érzéseit és a vele kapcsolatos elvárásokat. Szépen kidolgozott rajzai, gyöngybetűs írása jó nevelést kapott, céltudatos, kellemes megjelenésű leány benyomását keltik. Életrajzának további adatai ezt erősítik meg.
Lakatos Jolán a polgári iskola büszkesége lehetett, hiszen az 1932 és 1936 között ott eltöltött négy évben mindvégig jeles bizonyítvánnyal zárta a tanévet. 1937 májusában a sárvári plébániatemplomban bérmálkozott. Minden bizonnyal gimnáziumot, tanítóképzőt végzett. 1948 augusztusában Ózdon kötött házasságot Soltész József tanárral, ott is telepedett le. Földrajz szakos tanárként a József Attila Gimnázium oktatója volt, emellett férjével együtt néprajzkutatóként tevékenykedett. Falucsúfolók, falusorolók Ózd környékén (Szülőföldünk, 1995.), Molnárkalács – ostyasütés Ózd környékén (Lakóhelyünk Ózd, 1985.), Balladák gyűjtése Ózd környékén (Lakóhelyünk Ózd, 1985.), csak egy-két példa megjelent munkáira.
Soltész Józsefné Lakatos Jolán 2008. szeptember 3-án halt meg. A Szent István bazilika urnatemetőjében helyezték hamvait örök nyugalomra.
A tárgy leltári száma: NFM II.77.88.1
