Köcski Sándor
Elhunyt 1328. február 19. előtt. Hadvezér, országbíró, sárvári várnagy.
Valószínűleg a Héder-nemzetségből származott, vagyis így a nagyhatalmú Kőszegi család rokonságába tartozott, de annak szerényebb vagyonú ágából. Eleinte Kőszegi András híve, de ismeretlen időben I. Károly királyhoz pártolt rokonai társaságában. Bosszúból a Kőszegiek vezére, Vörös Salamon rátört a gersei templomra, és az ott tartózkodó Köcski Sándor nővérét, annak gyermekeit, férjét, és rokonságát meggyilkolta. Köcski Sándor ugyan elmenekült, de birtokait elpusztították. Cserébe a királytól kapott jószágot Sopron és Győr vármegyékben. 1318-ban, az adományozáskor már szentmártoni várnagy.
A következő évben Szerbiában harcol, ahol súlyos sérüléseket szenved. Nemsokára Kőszeget, Kaboldot és Pölöskét vette vissza a Kőszegiektől, Szalafőnél pedig csatában meg is veri András seregét. Kőszeg ostromakor ismét megsebesül. A Habsburgoknak Bajor Lajos ellen indított magyar segélycsapatokat is ő vezényli 1322-ben, a mühldorfi ütközetben. 80 embere meghal, mire a királytól Győr megyei falvakat kap kárpótlásul.
1327-ben Kőszegi János fellázad Károly király ellen. Ekkor ismét Köcski vezetésével indul ellene hadjárat, aki beveszi Sárvárt, Németújvárt és Kőszeg két várát.
Élete során számos hivatalt viselt, volt besztercei várnagy, vasi ispán, sárvári várnagy (1327-től), illetve 1324-től országbíró. Utóbbi tisztségeit haláláig látja el. (szg)
Irodalom
Pór Antal: Köcski Sándor. In.: Századok 1888. 785-797.
Bertényi Iván: Az országbírói intézmény a XIV. században. Budapest, 1976.
Pisti Ferenc: Okleveles adatok az 1324. évi országbíróválasztáshoz. In.: Fons 1997. 2. sz.
