Kis Bertalan
?, 1590 körül – Répceszentgyörgy, 1646 augusztus előtt. Evangélikus püspök
Somogy megyéből származott. Báthory Erzsébet Lethenyei István társaságában Wittenbergbe küldte tanulni. Ott avatták evangélikus lelkésszé, hazatérése után Csepregen lett rektor, majd 1612-ben előbb Szakonyba, 1615-ben pedig Cenkre került lelkésznek. Az utóbbi helyen nősült meg, püspöke Klaszekovics István lányát, Jusztinát vezette oltárhoz. Két fia, Ádám és Pál itt, Cenken születtek, majd a königsbergi egyetemen végezték tanulmányaikat. Ádám fia később neves kassai lelkésszé vált.
A leginkább a közeli sopronkeresztúri kastélyban tartózkodó Nádasdy Pál Kis Brtalant 1619-ben udvari papjává nevezte ki, aki Cenkről járt át Keresztúrra prédikálni. 1624-ben egyházkerületi jegyzővé választották.
A következő évben meghalt Zvonarics Mihály püspök, Nádasdy ezért Kis Bertalant hívta meg Sárvárra a kerület szuperintendensének. (Fiatal kora miatt, még esperes sem volt.) Beiktatása 1625. június 2-án Csepregen történt meg. Sárvárra költözött, de cenki birtokait megtartotta, ahogy az 1631-es vizitáció is rögzítette. Rendkívül buzgón végezte elöljárói munkáját, egyházkerületét szorgalmasan látogatta, megszigorította az egyházfegyelmet, rendszeresen tartott zsinatot, eközben pedig hitvédelmi feladatokat is el kellett látnia. Hol a katolikusok, hol a reformátusok intéztek támadást ő és egyháza ellen. 1632-ben a kálvinista Kanizsai Pálfy János püspök Fántom fant, azaz Sárvári püspöknek kozmás levelére való választétel címmel írt Kis levelére gúnyos hangú választ. Sajnos, sem a levél, sem a válasz nem maradt fenn. Kis, mint a dunántúli evangélikusok püspöke ezidőben leginkább a zalai és somogyi végvidéken igyekezett a református felekezetűeket áttéríteni, ez évekig tartó harcot eredményezett Kanizsaival. Törekvéseihez Kis patrónusa, a Dunántúl leggazdagabb evangélikus földesura, Nádasdy Pál támogatását is igénybe vette.
Barátjának és hű munkatársának, Lethenyei Istvánnak az 1635-ben megjelent Az szent Írásbeli hitünk ágainak öszve szedése című munkáját Kis Bertalan latin nyelvű epigrammában üdvözölte. 1636-ban neveltje, a 13 éves Nádasdy III. Ferenc lefordította a Fidelis Admonitio Academiae Witebergensis című vitairatot, amelyet megküldött Kisnek, aki az átnézését Lethenyeire bízta. A munkát Nádasdy anyja, az akkor még evangélikus Révay Judit ki akarta adatni.
Néhány év múlva az anyjával annak katolizálása miatt még összevesző Nádasdy Ferenc is bejelentette áttérését a római vallásra (1643. november 25.). A hír nyilván Kis Bertalant és minden evangélikust megdöbbentett, különösen amikor a földesúr protestáns lelkészeit elűzte birtokairól. Kis Bertalan püspöknek 1643 karácsonyán adta ki az útját, aki ezután Répceszentgyörgyre költözött. Püspöki címét haláláig megtartotta. 1646. augusztus 13-án már halott volt, ekkor ugyanis az evangélikus lelkészek Bükön gyűltek össze, hogy megválasszák utódját. Bár az ekkor már Kőszegen élő Lethenyei is esélyes volt, végül Musay Gergely kapta a legtöbb szavazatot. (szg)
Irodalom
Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. Sopron, 1924.
Bothár Dániel: Lethenyei István. Adalékok a dunántúli polemikus irodalom történetéhez. In.: Theológiai Szaklap. 1912.
Thury Etele: Kis Bertalan és Musay Gergely dunántúli ág. hitv. ev. püspökök egyházlátogatási jegyzőkönyve 1631-1654. In.: Stromp László (szerk.): Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. VI. 1907.
