Keresés a weboldalon

IV. Ferenc, Habsburg-Este

Milano, 1779. október 6. – Modena, 1846. január 21. Osztrák főherceg, Este-modenai herceg, sárvári birtokos.

IV. Ferenc

Szülei: Ferdinánd Károly Antal (Mária Terézia királynő fia) és Estei Mária Beatrix modenai hercegnő. Családjával 17 éves korában el kellett menekülnie Milánóból Napóleon hadai elől, és Bécsújhelyen telepedtek le. 1806-ban, apja halála után megörökölte a modenai hercegséget, ahova azonban csak a francia császár bukása után, 1815-ben térhetett vissza. Országához csatolta Massa és Carrara Hercegségét, eltörölte Napóleon polgári törvényeit, helyette abszolút uralkodóként kormányzott. Ezzel kirobbantotta a carbonárifelkelést (1831), amely miatt újra menekülnie kellett országából. Bevonuló osztrák hadsereg leverte a mozgalmat és Ferencet visszaültette Modena trónjára. A tanulságokat levonva, számos reformot vezetett be.
Felesége Savoyai Mária Beatrix, I. Viktor Emánuel szárd-piemonti király lánya, akitől négy gyermeke született, köztük a későbbi V. Ferenc modenai herceg és Ferdinánd, Mária Terézia Dorottya főhercegnő apja.
Az 1803-ban vásárolt sárvári birtokon számos feladat várt rá, hogy az évszázadok alatt erősen leromlott uradalmat újra jövedelmezővé tehesse. A fejlesztések során azonban többször is összetűzésre került sor a mezővárossal, amelynek során Sárvár megvédte kiváltságait.
Ugyanakkor a modenai uralkodó restauráltatta a rossz állapotban lévő sárvári várat, amelyet egy 1813-ban állított emléktábla örökített meg a vár belső udvarának falában. Lecsapoltatta a várárok vizét, és megkezdték a parkosítását. Az egykori Nádasdy-gyümölcsöskert helyén kialakíttatta a mai Arborétum elődjét. Többek között platánt, japánakácot, tiszafát telepítettek a parkba. Korszerűsíttette az uradalmat, a gabonafélék mellett már takarmánynövényeket is termeltek, amely jó lehetőséget biztosított az istállózó szarvasmarhatartásnak. Új, svájci tejelő fajtákat hoztak, ahogy a herceg Európa-hírű ménest is alapított, amely ma is létezik a Vadkert szélén. Kiépíttette modern gazdasággá Újmajort, illetve ma is álló klasszicista uradalmi épületeket emeltetett vár körül.
1830-ben pedig tekintélyes adományt biztosított a Szent László-templom átépítésére és kibővítésére. Ekkor épült a torony, benne négy haranggal és órával, a három oltár Szent László, a Szent Szűz és a Szent Kereszt tiszteletére (ezeket Bécsben Beatrix hercegnő vásárolta), a sekrestye, a lorettói kápolna, valamint a kegyúri oratórium. A templom ekkor 2500 fő befogadására vált alkalmassá. (szg)

Irodalom
Söptei István: A századfordulótól az 1848 márciusi forradalomig. In.: Uő. (szerk.): Sárvár története, Sárvár, 2000.
Sára János: A Habsburgok és Magyarország. Athanaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001.
Varga Mária: A sárvári Szent László-templom. Sárvár, 1997.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15950 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2025. February 13. Thursday 18:30 óra
Csak a kezemet…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H