IV. Ferdinánd Károly Antal, Habsburg-Este
Bécs, 1754. június 1. – Bécs, 1806. december 24. Osztrák főherceg, Este-modenai herceg, sárvári birtokos.
Mária Terézia magyar királynő és Lotharingiai Ferenc negyedik fia és egyben tizennegyedik gyermeke anyja akaratának megfelelően 1771-ben elvette Estei Mária Beatrix modenai hercegnőt. A leány apja, III. Ercole (Herkules) Rinaldo d’Este 1780-tól uralkodott Modenában és Reggioban. Egyetlen fia, Rinaldo csecsemő korában meghalt, így elsőszülöttjére, lányára, Mária Beatrixre volt kénytelen örökíteni trónját. A hercegnő nemcsak Modena és Reggio, hanem anyja, Cybo-Malaspina Mária Terézia hercegnő révén Massa és Carrara kicsiny fejedelemségeit is örökölte. Mária Beatrix tehát négy hercegség várományosa volt, így kívánatos partinak számított.
Mária Terézia magyar és cseh királynőnek sikerült is elérnie, hogy kisebbik fiát, Ferdinándot Mária Beatrixszal eljegyezzék, ezzel a főherceg lehessen az itáliai hercegségek majdani ura. Ercole herceg – aki ekkor még csak trónörökös volt – bele is ment a házasságba, mert így biztosítva látta országainak törvényes öröklését.
Az esküvőre 1771. október 15-én került sor Modenában. A házassággal létrejött a Habsburg-Este-ház. A királynő pár évvel később Monzában építtetett fiának és menyének villát, akik gyermekeikkel együtt oda költöztek. A pár házassága ugyanis szerencsésnek bizonyult, tíz gyermekük közül hét érte meg a felnőtt kort. Ötödik gyermekük, Ferenc később követte szüleit Modena trónján.
1780-ban elhunyt Ercole apja, III. Ferenc, aki nemcsak Modena hercege, hanem Lombardia császári kormányzója is volt. Modena trónjára ekkor Ercole lépett, vejét pedig annak bátyja, II. József császár és király kinevezte Lombardia kormányzójává. Bár tág mozgásteret nem kapott, élvezte az udvar és a nép bizalmát is. Kellemes modorú, barátságos ember volt Ferdinánd és felesége is. 1790-ben Mária Beatrix megörökölte anyja halála után Massát és Carrarát. 1796-ban azonban Bonaparte Napóleon csapatai megszállták Lombardiát, Ferdinándot és családját elűzték onnan. III. Ercolét is megfosztották trónjától, Modenát és Reggiót a Napóleon által kreált Ciszpadán (majd Ciszalpin) Köztársasághoz csatolták. A hercegi család Ausztriába, Triesztbe, majd Brünnbe menekült. A hercegnő és gyermekei végül Bécsújhelyen telepedtek le, Ferdinánd pedig Bécsben. A herceg diplomáciai feladatokat látott el, ezért gyakran volt távol családjától.
1803-ban III. Ercole meghalt, így Modenát és Reggiót Ferdinánd és Mária Beatrix örökölte. A francia megszállás miatt azonban nem vehették birtokukba országukat, továbbra is Bécsben éltek.
Ebben az évben – talán a francia megszállás nyomán megszűnő - Genovai Köztársaságtól Ferdinánd és felesége megszerezte a sárvári kastélyt és uradalmat. Az erősen leromlott állagú vár épületének felújítása nem várathatott magára. Feltehetően már Ferdinánd elindította azokat a munkálatokat, amelynek során a Nádasdy Tamás által építtetett árkádsort befalazták, a rajta lévő faemeletet pedig kőből építették meg. A mocsarak lecsapolásával, illetve a külső várfalak mögötti földtöltés kihordásával feltöltötték a vár körüli vizesárkot, ahol parkot létesítettek. A termek klasszicista jellegű kályhái is ekkor készülhettek.
Elképzelhető, hogy a hontalanná vált hercegi család rezidenciát kívánt itt kialakítani magának. Ferdinánd azonban biztosan nem költözött már ide, hiszen 1806-ban, a vásárlás után három évvel Bécsben elhunyt. Soha nem uralkodott Modenában, oda már csak felesége és gyermekei térhetek vissza Napóleon bukását követően, 1814-ben. Ferdinándot a bécsi kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra.
Gyermekei közül Ferenc később Modena hercege és Sárvár birtokosa, Károly Ambrus Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek, míg legkisebb lánya, Mária Ludovika I. Ferenc osztrák császár és magyar király felesége lett. 1808. szeptember 7-én Pozsonyban koronázták Magyarország királynéjává. (szg)
Irodalom
Sára János: A Habsburgok és Magyarország. Budapest, 2001.
