Itthon vagy! Magyarország, szeretlek!
Ajándék múzeumlátogatás
2013.09.25
A Nádasdy Ferenc Múzeum is csatlakozik a Magyar Televízió Itthon vagy! Magyarország, szeretlek! című országos akciójához. A városi rendezvények keretében a múzeum mindkét nap, szeptember 28-án és 29-én belépőjegy nélkül várja vendégeit.
Külön ajánljuk figyelmükbe a megújult Carta Hungarica kiállításunkat, ahol a XVI. századtól kísérhetik figyelemmel Magyarország térképi ábrázolásait. A gyűjtemény és a kiállítás jelentőségét emeli, hogy egységes képet mutatnak három évszázad térképészeti ábrázolásáról, a térképtudomány fejlődéséről, és ami nem elhanyagolható: művészi kapcsolatairól. A gyönyörű kivitelű fa- és rézmetszetek között találunk angol, francia, holland, német és olasz térképeket is. Mind egy-egy pillanatkép arról, mit is tudtak Magyarországról az egyes korokban.
Bálint Sándor (1904-1980) híres magyar néprajzkutató segítségével idézzük fel, mit is tudhatunk Szent Mihály hetéről és napjáról.
Az őszi népszokások ... a következő évi termés biztosítására irányulnak. A sikert számtalan mágikus-kultikus cselekmény szolgálja.
Magának a búzavetésnek még a közelmúltban is szigorú, kultikus rendje volt, amelyhez az életnek kijáró áhítattal igazodtak. A vetőmagot a katolikusok szentelt vízzel, Jánosnapi szentelt borral hintik föl, a reformátusok is imádkoznak, fohászkodnak fölötte. A termékenység fokozása érdekében a magvető csak férfiember lehet. Ha asszony végezné, akkor a termés silány lenne és gazzal volna tele. Maga a vetés a nyakba akasztott abroszból vagy lepedőből történik, amelyről katolikusoknál a karácsonyesti vacsorát szokták enni, vagy a húsvéti szentelésre vitt eledeleket takarni. Vetésre legalkalmasabb Szent Mihály hete. Ezt az időpontot bizonyára az időjárás körül szerzett évszázados paraszti tapasztalatok javasolják, de mágikus célzatáról sem feledkezhetünk meg: a termést a mennyei seregek fejedelmének oltalmába is ajánlják, akinek hatalma van a magot fenyegető bajok elhárítására. Szent Mihály egyébként valamikor a magyar nép előtt igen nagy tiszteletnek örvendett, hiszen ő fogja az utolsó ítélet napján a harsonát megfújni: iparkodtak tehát a hívek a Szent pártfogását mintegy biztosítani maguknak. Ezért nevezték a hordozható ravatalt Szent Mihály lovának, hogy a holtak lelke az arkangyal támogatásával az üdvösségbe jusson. Ezért választották különös bizalommal olyan templomok, kápolnák védőszentjéül, amelyeket temető vett körül (Kassa, Sopron, Tápé stb.). A középkori magyar Szent Mihály-kultusznak érdekes csökevénye, hogy az erdélyi unitáriusok ezen a napon kalácsot szoktak sütni a koldusoknak.
Szent Mihály napjával kezdődik a jószágnak a mezőről való beterelése a téli szállásra. Egyes vidékeken ez Vendel (október 20.), Dömötör (október 26.), esetleg Márton (november 11.) napján következik be. Ilyenkor történik a számadás is a jószágról, majd pedig a pásztorfogadás. Mindez nagy vigadozással, áldomással járt együtt még a közelmúltban is, hogy Isten a jószágot, gazdáját, pásztorát megtartotta.
Sárváron a várban és a várparkban is kétnapos rendezvény vár minden érdeklődőt. Szombaton a főszerep a sárvári tűzoltóságé, vasárnap a sárvári íjászoké. Mindkét nap érdemes a sűrű program közepette a múzeumba is betérni. Végül vasárnap Szent Mihály napi tűzgyújtással zárul a programkavalkád.
