Keresés a weboldalon

Iparostanonc-iskola

A mai szakképző iskola elődje volt a 19. század második felétől évtizedeken keresztül a tanonciskola. Bár állandó székhelye nem volt, leendő mesterek százait bocsátotta ki működése során.

A céhes időkben nem volt nagy súlya az iskolába járásnak, ezért a 19. század második felében sok iparostanonc alig vagy egyáltalán nem tudott írni-olvasni. Sárváron Barabás György, a katolikus fiúiskola igazgatója sürgette az alsófokú ipariskola létesítését, és miután a katolikus egyház 2, az evangélikus egyház 1 osztályt engedett erre a célra, 1886-ban megindulhatott a tanoncoktatás a városban. Az oktatások egy héten három délután zajlottak, amelyben írást, olvasást, számtan, rajzot tanítottak.
1890. augusztus 15-én a bajor hercegi uradalomhoz tartozó Pusztaláncon (Káld mellett) tejgazdasági szakiskola létesült, amelyhez sajtgyár, vajkészítő műhely, tanulói lakások, oktatótermek is tartoztak. 1905-től a tanulók ösztöndíjban részesültek, ekkor 5 fő üzletvezetői, 20 fő pedig sajt- és vajkezelői képzésben részesült. Évente szerveztek sajtmesteri vizsgát is. 1922-től a Sárvári Tejgazdasági Szakiskola Magyar Királyi Tejipari Szakiskola néven működött tovább, de 1929-ben átköltözött a Kapuvár melletti Csermajorba.

A sárvári ipariskola 1910-től a polgári iskolában folytatta munkáját, ekkor már 3 osztályban.

A legtöbben kőművesnek, cipésznek, géplakatosnak és lakatosnak tanultak. A kereskedelmi tanoncok egy osztályba jártak, számuk erősen csökkent (a többségük inkább a polgáriba, gimnáziumba vagy felsőkereskedelmibe ment), ezért 1913-ban összevonták az iparosokkal. 
A két háború közötti időszakban az oktatás már minden hétköznap folyt, délután 4 órától 7 óráig. Nem a szakmai ismeretek elsajátíttatására törekedtek, hiszen azokat a tanonc a mesterétől tanulta meg. Bár lett volna igény arra, hogy indítsanak negyedik évfolyamot is, erre a polgári iskola kapacitása elégtelen volt, ezért nem került rá sor. 
Míg az 1924/25. évi tanévben 246 iparos és 24 kereskedelmi tanonc járt az ipariskolába, egy évtizeddel később (1935/36-ban) már csak 119, illetve 8 tanuló.

A második világháborút követő években jelentősen átszervezték az ipariskolákat.

A szakmunkás tanulók élete némileg könnyebbé vált, de az erőltetett iparosítás következtében számuk egyre növekedett. 1952-ben a sárvári iskolát megyei hálózatba kényszerítették, önálló intézményként nem működött. Az oktatást tanteremhiány miatt csak délután tudták folytatni továbbra is a gimnázium (a korábbi polgári iskola) épületében. Emellett a különféle üzemekben, gyárakban, a várban, más iskolákban is tanítottak, a tanulók létszáma a 60-as évekre már meghaladta a 700 főt! 

Egyre inkább szükségessé vált egy új iskola építése, amelyet különösen Csontos Miklós igazgató szorgalmazott.

A munkálatok 1969 tavaszán indultak, és október 15-ére el is készült az épület a Kisfaludy és a Dózsa utca sarkán. Az ünnepélyes átadó november 4-én történt, amelyre meghívták Nádor Györgyöt, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének helyettesét. Az iskola ekkorra már saját tanári karral rendelkezett, és 1970. január 1-jétől önállóvá is vált az intézmény. Március 28-án ünnepélyes külsőségek között felvette Rudas László sárvári születésű marxista filozófus nevét, akinek mellszobrát 1975-ben avatták fel az iskola udvarán. 
A kisgépszerelő, műszerész, szabó és fodrász szakmák mellett lakatos, hegesztő szakmákban is képezték a tanulókat, az utóbbiak képzési helyszínéül elsősorban a Vagongyár, valamint a Cukorgyár műhelyei szolgáltak. A Bőrdíszmű, a Rába Ruhaipari, valamint a Cipőipari Szövetkezet, illetve a répcelaki MgTSz is részt vett a szakmai oktatásban. 

1985-ig 6 tanterem, 1 fizikai előadó és 3 szertár állt rendelkezésre, de ez kevésnek bizonyult.

Ekkor 2 új tanterem, 2 szertár és egy tornaterem átadásával bővült az iskola. Emellett a régi kazánházak kiürítésével is nyertek 2 új tantermet. 1990-ben az emeleten történtek bővítések. 
1985-től fokozatosan alakították ki a szakközépiskolai oktatási rendszert is. 
A rendszerváltást követően az iskola nem viselte tovább Rudas László nevét, évekig 409. számú szakközép- és szakiskolaként szerepelt, majd 1997-ben felvette a tanonciskola alapítójának, Sárvár kiváló pedagógusának és igazgatójának, Barabás Györgynek a nevét. 
2005-ben egy új oktatóbázist adtak át az iskola Gárdonyi utca felőli oldalán, majd 2011-ben újabb emeletet húztak fel, és a homlokzati részt bővítették. (szg) 


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15418 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H