Huszáros diplomácia és a szépségipar
2015.09.04
A sárvári múzeum könyvbemutatóra hívja a huszárság, a diplomácia és a török mindennapok iránt érdeklődőket. A múzeum dísztermében szeptember 11-én, pénteken 18 órakor kerül sor Tóth Ferenc: Egy magyar származású francia diplomata életpályája. François de Tott báró (1733-1793) című könyvének bemutatójára.
„… ez egy kitapinthatatlan fekete por, mi olyannyira illékony, hogy bársonyosan hozzátapad az azt tartalmazó üvegcse dugójához erősített rézdróthoz. Használásának fortélya abból áll, hogy eme rézdrót, minek nyelét a dugó adja, az üvegcséből anélkül legyen kihúzva, hogy az annak széleihez hozzáérne… E tű hegyét ezután a szem belső sarkához illesztik, a szemhéjakat alaposan összeszorítván, majd azt finoman a halántékok irányába húzzák, hogy eképpen a szempillák között két fekete csík maradjon, melyek a szép szemeknek durva látszatot adnak, ami azelőtt nem volt sajátjuk, s mit a törökök gyöngéd vonásnak tartanak.”
Részlet François de Tott báró 1784-ben megjelent emlékiratából Tóth Ferenc fordításában
A 18. században élt, a francia Bercsényi huszárezredben is szolgált, de egyben európai, illetve a török és tatár udvarokban fontos diplomácia feladatot ellátó François de Tott báró kalandokkal teli életéről szóló monográfiát Réfi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia történésze mutatja be. A házigazda, Takács Zoltán Bálint, a múzeum igazgatója a szerzővel arról beszélget, hogyan látták Európában a török hatalom szándékait és mindennapjait.
François de Tott édesapja, Tóth András Magyarországon született, de fia már francia földön látta meg a napvilágot. Tóth András II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellett kötelezte el magát, de nem követte őt Lengyelországba, majd Franciaországba, hanem az Oszmán Birodalomba keresett menedéket. Amikor Rákóczi török földre érkezett, 1717-ben Gallipoliba, Tóth András már jó kapcsolatokkal rendelkezett a török politika vezető embereivel. Három év múlva, amikor a fejedelem Rodostóba költözött, Tóth Franciaországba utazott, ahol belépett a frissen alapított Bercsényi huszárezredbe. Ezek után huszárként és XV. Lajos francia király (1715-1774) diplomatájaként új hazája mellett az emigráció ügyét is szolgálta. Török és tatár nyelvtudásának, kapcsolatrendszerének köszönhetően több alkalommal teljesít feladatokat az Oszmán Birodalomba. Utolsó török útjára elkísérte fia, az 1733-ban, már Franciaországban született François de Tott.
Tóth Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója munkájában François de Tott életpályáját mutatja be. Az eredeti forrásokra támaszkodó monográfiában a szerző nemcsak csak egy életutat vázol fel a lehető legrészletesebben, hanem a korszak bemutatásával egyben értelmezi is azt. A munka bepillantást enged a 18. század rejtelmeibe.
„Talán nem a művészeti érzék hiányának, s nem is az egyszerűséget nagyobbra tartó ízlésbeli hiányosságnak kell tulajdonítanunk a törökök ama törekvését, hogy a természetet megőrizzék s a maga meglévő formájában szeressék; kiváltképp a terebélyes fák árnyékát kedvelik, képesek akár saját házuk terveit is feláldozni azok megóvására. Egyszer volt alkalmam ennek példáját látni, midőn egy szilfát, amely jóval öregebb volt, mint a ház gazdája, az épület tervezője meghagyott egy galéria közepén, s az, a mennyezeten keresztülhatolván, annak tetejére borított árnyat.”
Részlet François de Tott báró 1784-ben megjelent emlékiratából Tóth Ferenc fordításában
Könyvbemutató
Tóth Ferenc: Egy magyar származású francia diplomata életpályája. François de Tott báró (1733-1793)
2015. szeptember 11-én, 18 órakor a Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermében
A kötetet bemutatja:
Réfi Attila, tudományos munkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet
Házigazda:
Takács Zoltán Bálint, múzeumigazgató, Nádasdy Ferenc Múzeum
A könyvbemutatón nemcsak egy kalandos életpályáról, a magyar emigráció lehetőségeiről, de a hétköznapok világáról is, benne a szépségről és más kedvelt témákról lesz szó.
A belépés díjtalan.
