Gyerekek sora. Nádasdy Ferenc országbíró családja

Nádasdy III. Ferenc gyermekkoráról kevés információval rendelkezünk. Sokáig születése dátuma is vitatott volt, de mára a történettudomány megállapította, hogy 1623. január 14-én jött a világra. Apját, Nádasdy Pált korán elvesztette, evangélikus prédikátorok és hittudósok nevelték, köztük Lethenyei István és Kis Benedek. 1633-ban, Pál halálát követően, apjához hasonlóan ő is gyermekként vette át Vasvármegye főispánságát. Anyja, Révay Judit nem támogatta külföldi egyetemre járását, mert szerinte ott a fiú nem tanulhat igazi magyarságot. Ebből is kitűnik, hogy a korabeli nők fontos szerepet játszottak gyermekeik világnézetének, hazaszeretetének kialakításában. 1642-ben a tizenkilenc éves Nádasdy Ferenc mégis tesz egy itáliai körutat, amely a korabeli nemesi fiatalok nevelésének gyakori részét képezte. Az ún. Kavalierstour lényegében a nevelés lezárását jelentő, világképet tágító, kapcsolatrendszert kiépítő külföldi országokba történő körutazást jelent. Nádasdy ekkor pár hétig a padovai, majd a sienai egyetemre járt, az utóbbi helyen jogvizsgát is tett. Táncolni viszont nem tudott, 1647-ben panaszkodott, hogy a pozsonyi farsang idején 

1643-ban katolikus hitre tért, majd feleségül vette Esterházy Miklós nádor lányát, Júlia Annát. Az egymást mélyen szerető párnak tizennégy gyermeke született. 1644. február 6-án házasodtak össze, első gyermekük, egy fiú, szeptember 15-én koraszülöttként látta meg a napvilágot. Feltehetően a még szinte gyermeklány, 14 esztendős Júlia Anna nem volt érett a gyermekszülésre. A kicsi hamarosan meg is halt. Ezt követően sorra jöttek a gyermekek, nyolc lány és hat fiú Júlia Anna 1669-ben bekövetkezett haláláig. Az akkor is állapotos, halott asszonyból kivették a gyermeket, de a György névre keresztelt kisfiú sem élt sokáig. 

Érdekes, hogy a gyermekei születését naplójában gondosan feljegyző Esterházy Miklós nádor lánya és veje nem volt ennyire alapos. Sok gyermekük világra jöttének idejét csak megbecsülni tudjuk. A halva született kisfiú után Krisztina (1645 vagy 1646), Mária Magdolna (1647), Katalin (1649), Anna Terézia (?), István Ignác (1653. május 5.), Ferenc (1655 körül), Julianna (?), Mária Anna (?), Franciska (?), Zsófia (?), László (1662 június), Tamás (?), Miklós (1663) és György (1669) következett. A várva várt fiú utód kilencévnyi házasság után, 1653-ban született, az örömtől sugárzó apa még aznap értesítette erről barátját, Batthyány I. Ádámot: 

Nem csoda, hogy ennyi gyermek szülése (átlagosan minden másfél évben egy) megviselte a fiatal Esterházy Júlia Anna szervezetét, és 39 évesen elhunyt.

A gyermekeket nyilván dajkák, majd nevelők vették gondozásukba. A lányok a korbeli nemes kisasszonyokhoz méltóan szintén megtanultak írni-olvasni, de egyéb ismereteket is szerezhettek. A mély vallásos hitelvek mellett már tanulhattak némi történelmet, irodalmat. Ezen felül természetesen a háztartás vezetését és az anyaságra vonatkozó ismereteket is. A fiúk magasabb iskolákat végeztek. István, aki nem volt túlságosan szorgalmas diák, és nem érdekelték a tudományok és a művészetek, Nagyszombatban kezdte tanulmányait. 1669-ben, amikor nyugat-európai Kavalierstourját elkezdte, már Vasvármegye főispáni tisztségét viselte. A lusta fiút apja az európai nagyvárosokba ismeretei továbbfejlesztésére is küldte, tánctanítás, lovaglás, matematika és gitároktatás is szerepelt a programban. Párizsban, az ún. Ritterakadémián István végre jól érezte magát, maradni is szeretett volna, bár az ott oktatott lovaglás és erődítéstan Nádasdy Ferenc szerint Magyarországon nem hasznosítható tudás. Feltehetően a műlovaglásra gondolt, hiszen a korban lovagolni minden nemesnek tudni kellett. A Kavelierstour az apa 1670-es letartóztatásával azonban véget ért.  

Gondos nevelést kapott a többi fiú is. IV. Ferenc a pozsonyi, majd a győri jezsuita gimnáziumot látogatta, de később katonai pályára lépett. László filozófiai és teológiai doktorátust szerzett, és egyházi pályára lépve csanádi püspökként fejezte be életét. Hasonlóan az egyházat választotta Miklós is. Tamás talán jogi tanulmányokat végzett.

A lányok az akkoriban szokásos módon fiatalon mentek férjhez. Krisztina és Mária Magdolna is 15-16 éves volt, amikor Draskovich Miklós, illetve János feleségei lettek. Nyilván ekkora korú lehetett Anna Terézia is, amikor Pálffy János gróf elvette. 

A Nádasdy-gyermekek életében komoly törést jelentett az apa, Nádasdy III. Ferenc halála, akit 1671-ben Bécsben kivégeztek. A kiskorú gyermekeket testvéreik, Mária Magdolna és Erzsébet vették magukhoz, és levélben fordultak I. Lipót királyhoz az árvák ellátása és taníttatása érdekében. 

Láthattuk, hogy a Nádasdy-gyerekek gyermekkora nem volt kegyetlen és sivár, sőt inkább féltő, gondoskodó családi légkörben nőttek fel. Betegségeik idején gondos ápolást kaptak, de így sem mindig tudták megakadályozni, hogy néhányukat korán el ne ragadja a halál. Sokszor a család fennmaradása azon a bizonyos paraszthajszálon függött.

A fiúk mellett a lányok nevelését sem hanyagolták el, erre kifinomult, választékosan fogalmazott leveleik utalnak. Persze, az épp csak serdülőkorba lépő lányokat kiházasították, de úgy tűnik, a korabeli arisztokrata szokásokhoz hasonlóan nem küldték őket más udvarokba nevelkedni, ahogy a fiúknak sem kellett elhagyniuk a szülői házat. Ajándékokat kaptak, gyermekjátékok vették körül őket, ugyanakkor a lovaglás, fegyverhasználat csínját-bínját a fiúknak, és valószínűleg a lányoknak is, el kellett sajátítaniuk. Zenét, táncot, nyelveket (mindenekelőtt a latint), tudományokat, történelmet és talán szónoklattant, matematikát, valamint természetesen hittant kellett tanulniuk. Mint látható, minden generációban a gyermekeknek szembe kellett nézniük a szüleik korai halálával, amelynek következtében gyermekkoruk hamar véget ért. Az épp csak serdülőkorba lépő fiúk már az országos köz- és katonaéletben voltak kénytelen helyt állni. Képzettségük azonban oly alapos volt, hogy bátran szembenézhettek a legerősebb kihívásokkal is. Ehhez pedig kellett a korai éveiket döntően meghatározó szeretetteljes szülői háttér. 
 

Irodalom

Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669). In: Századok (149.) 2015/4.

Toma Katalin: Nádasdy István európai tanulmányútja. A Kavalierstour alkalmazása a magyar főúri nevelési gyakorlatban. In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17. Században. Bp., 2005.

Viskolcz Noémi: Nádasdy Ferenc és Róma. In: Fazakas Gergely, Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Száraz Orsolya (szerk.): Tanulmányok Bitskey István 70 születésnapjára. Debrecen, 2011.

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!