Gottesmann Alfréd István, erdőbaktai
Erdőbakta, 1872. március 7. – Sásd, 1965. december 9. Festőművész
A huszártiszt apa, Gottesmann Fülöp Adolf harmadik feleségétől, Paulay Máriától, a Nemzeti Színház igazgatójának, Paulay Edének a húgától született második fiú volt Alfréd. Négy fiútestvére volt, valamint apja előző két házasságából több féltestvére. Baktaerdő pusztát is az apa és testvére, Miklós vásárolta meg. 1868-ban Ferenc József a családnak az „erdőbaktai” nemesi előnevet adományozta.
Adolf egyik féltestvére, Raul volt az apja a későbbi neves India-kutatónak, a nevét Gottesmannról Baktayra magyarosító Ervinnek. Ervin testvére Marie-Antoinette pedig Puccini mellett tanulta az operaéneklést, végül egy indiai tudóshoz ment feleségül, gyermekük Amrita Sher-Gil szintén neves festőművész lett.
Alfréd az elemi iskolát követően, 11 éves korában lett a kassai Katonai Reáliskola tanulója. Rajta kívül bátyja, Ernő és öccse, Gusztáv is katonai pályára indult apjuk akaratának megfelelően. Alfréd nem volt kiemelkedő tanuló, rajztehetsége ekkor még nem jelentkezett. 1887-től a fehértemplomi Katonai Főreáliskolába iratkozott be, majd 1890-ben a Bécsújhelyi Katonai Akadémiára vették fel. Három év múlva hadnagyi rangban került az I. számú Ferenc József-huszárezredhez. Nagyváradra vezényelték, ahol szívesen fotózott, lovasversenyeken vett részt. 1908-ban nyugdíjaztatta magát, külföldön utazgatott. Párizsból tért haza az első világháború kitörésének hírére, és kapitányi rangban bevonult ezredéhez. A harcok során több kitüntetést (Háborús III. Érdemkereszt, Katonai szolgálati érem szalagon) is kapott. 1917 augusztusában őrnagyi ranggal jutalmazták. A háború után ismételten nyugdíjazását kérte, de Nagyváradon maradt.
Idejét ezután a festészetnek szentelte. Nem tudjuk, mikor kezdett el érdeklődni a művészet iránt. 1902-ben Nagybányára ment, és ebből az évből maradt fenn édesapját ábrázoló festménye is. Előtte talán Münchenben is járt, ahol művészeti tudását csiszolhatta. Nagybányára már kiállító művészként érkezett. A későbbiekben a görög szigeteken, Párizsban, Firenzében, Rómában, Londonban is megfordult, amelyek mélyíthették festészeti tudását és megérlelték döntését a szabad művészettel való foglalkozás iránt. Visszatérve Nagybányára egyik kortárs nagy irányzathoz sem csatlakozott.
1914. augusztus 5-én Máramarosszigeten feleségül vette Szőllősy Idát tanárnőt, a helyi rendőrbiztos lányát. 1916-ban megszületett első gyermekük, Alfréd Ferenc, 1918-ban pedig Mária lányuk.
1921-ben Nagyváradról Pécsre költöztek, ahol a Zsolnay gyárban dolgozott porcelánfestőként. Innen nemsokára Bükkösdre települtek át, ahol Gottesmann a helyi földbirtokos ménesét gondozta. A festészettel sem hagyott fel és agyagművességgel kezdett foglalkozni.
1931-ben érkeztek Sárvárra. Előbb a Kisfaludy utcában laktak, majd a Kertvárosba, az Arany János utcába költöztek. Az államosítást követően a Széchenyi utcai ún. Kucsera-ház emeletén kaptak lakást. Ezt a házat 1990-ben emléktáblával jelölték meg.
Művészete itt teljesedett ki. A Rába-part, a rétek, a vár, az Arborétum, a Tizenháromváros, a Várpark, Sári, minden érdekelte. Zsánerképeket, portrékat, tájképeket festett. A helyiek is kedvelték az őszinte, becsületes, szerény, kicsit zárkózott embert. Baráti kapcsolatot épített ki a Gróf és a Bogár családdal, valamint Németh József uradalmi intézővel és feleségével, a pótkávégyár tulajdonosával. Róluk és Herbáth Ernőről is készített képeket.
Inkább kedvtelésből festett, kiállításra nem vitte a képeit. Ferenc bajor herceg saját birtokain szabad mozgást biztosított a festőállványaival megfelelő témát kereső művésznek. Vászonra és kartonra festett. Nagyjából 130 munkáját sikerült azonosítani, ezek java része Sárváron és környékén készült.
1964-ben feleségével elhagyták Sárvárt, és fiukhoz Sásdra költöztek. Már nem igazán festett. A következő év novemberének végén szívrohamot kapott, majd pár napra rá elhunyt. A sásdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Műveit Sárváron két alkalommal (1976, 1990) állították ki, de volt tárlata Nagybányán, Budapesten, Berlinben, Nagyváradon és Athénban is. (szg)
Irodalom
Salamon Nándor: Nagybányától Sárvárig… Gottesmann Alfréd (1872-1965) élete és munkássága. Sárvár, 2013.
