Keresés a weboldalon

Förster Ottó

Pécsvárad, 1853. november 18. – Budapest, 1911. május 13. Katonatiszt, sárvári országgyűlési képviselő.

Förster Ottó

Kalocsán és Pécsett végzett gimnáziumot, majd a keszthelyi Georgiconban gazdasági tanulmányokat folytatott. Önkéntesként lépett a 7. huszárezred kötelékébe, hadnagyként részt vett Bosznia okkupációjában. Átlépett a honvédségbe, de hamarosan szolgálaton kívüli állományba került.
Ezt követően felesége birtokán, Balozsameggyesen élte a vidéki birtokosok könnyű, gondtalan életét. A politikába először 1884-ben kapcsolódott bele, amikor Istóczy Győző, a hírhedt Antiszemita Párt alapítójának rumi kerületi jelöltségében korteskedett. Aztán a Függetlenségi Párthoz csatlakozott.

Förster Ottó iskolai bizonyítványa

1892-ben már szabadelvű pártiként választották meg a sárvári kerületben. Nem volt esélyes az ellenfelével, Tulok Benővel szemben, de a sajtó szerint egyszerű korteskedéssel, lakomákkal, mulatságokkal nyerte meg a választást. A kormánypárt sem igazán akarta a jeöltségét, de jobb híján adták neki a mandátumot. A parlamentben tagja lett a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. 1896-ban az egyházpolitikai törvényjavaslat benyújtását követően kilépett a kormánypártból, pártonkívüliként vett részt a további üléseken. 1900-ban a néppártba lépett be, ezt követően háromszor (1901, 1905 és 1906) is újraválasztották Sárváron. Ekkor a vízügyi bizottságban tevékenykedett. Ő volt a leghosszabb ideig sárvári képviselő a korszakban.

Förster Ottó bizonyítványa a keszthelyi Georgiconban

1904-ben védnöke lett a Sárvár és Vidéke Keresztény Munkásegyletnek. Tagja volt Vas vármegye törvényhatósági bizottságának is.
Kastélyát Balozsameggyesen építette fel, az épület nagy részét a második világháború után lebontották.
1879-ben kötött házasságot Rumy Máriával, így a birtokába került a híres Rumy-serleg. 1890. július 25-én Rumy Mária elhunyt, Förster később, ismeretlen időben újraházasodott. Második felesége, Bubna Ludmilla volt. Förster Ottót halála után a Rumy család sírboltjában, Balozsameggyesen temették el. (szg)

Irodalom
Országgyűlési almanach – képviselőház 1905-1910. 
Papp Júlia: Botrány az örökség körül – A Rumy-serleg magyarországi története. In.: Artmagazin 2005/3. 26-28.
Pál Ferenc: A politikai katolicizmus kezdetei Vas megyében. In.: Vasi Szemle 2009/1. 66-78.
Katafai-Németh József: Vas megye kastélyai és kúriái II. Sárvár, 2005. 84.

 

Förster Ottó születési évét a korábbi források rosszul jelezték. Mi Dr. Pál Ferenc, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár munkatársának szíves közlése alapján javítottuk korábbi adatunkat. 


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15418 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H