Förster Ottó
Pécsvárad, 1853. november 18. – Budapest, 1911. május 13. Katonatiszt, sárvári országgyűlési képviselő.
Kalocsán és Pécsett végzett gimnáziumot, majd a keszthelyi Georgiconban gazdasági tanulmányokat folytatott. Önkéntesként lépett a 7. huszárezred kötelékébe, hadnagyként részt vett Bosznia okkupációjában. Átlépett a honvédségbe, de hamarosan szolgálaton kívüli állományba került.
Ezt követően felesége birtokán, Balozsameggyesen élte a vidéki birtokosok könnyű, gondtalan életét. A politikába először 1884-ben kapcsolódott bele, amikor Istóczy Győző, a hírhedt Antiszemita Párt alapítójának rumi kerületi jelöltségében korteskedett. Aztán a Függetlenségi Párthoz csatlakozott.
1892-ben már szabadelvű pártiként választották meg a sárvári kerületben. Nem volt esélyes az ellenfelével, Tulok Benővel szemben, de a sajtó szerint egyszerű korteskedéssel, lakomákkal, mulatságokkal nyerte meg a választást. A kormánypárt sem igazán akarta a jeöltségét, de jobb híján adták neki a mandátumot. A parlamentben tagja lett a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. 1896-ban az egyházpolitikai törvényjavaslat benyújtását követően kilépett a kormánypártból, pártonkívüliként vett részt a további üléseken. 1900-ban a néppártba lépett be, ezt követően háromszor (1901, 1905 és 1906) is újraválasztották Sárváron. Ekkor a vízügyi bizottságban tevékenykedett. Ő volt a leghosszabb ideig sárvári képviselő a korszakban.
1904-ben védnöke lett a Sárvár és Vidéke Keresztény Munkásegyletnek. Tagja volt Vas vármegye törvényhatósági bizottságának is.
Kastélyát Balozsameggyesen építette fel, az épület nagy részét a második világháború után lebontották.
1879-ben kötött házasságot Rumy Máriával, így a birtokába került a híres Rumy-serleg. 1890. július 25-én Rumy Mária elhunyt, Förster később, ismeretlen időben újraházasodott. Második felesége, Bubna Ludmilla volt. Förster Ottót halála után a Rumy család sírboltjában, Balozsameggyesen temették el. (szg)
Irodalom
Országgyűlési almanach – képviselőház 1905-1910.
Papp Júlia: Botrány az örökség körül – A Rumy-serleg magyarországi története. In.: Artmagazin 2005/3. 26-28.
Pál Ferenc: A politikai katolicizmus kezdetei Vas megyében. In.: Vasi Szemle 2009/1. 66-78.
Katafai-Németh József: Vas megye kastélyai és kúriái II. Sárvár, 2005. 84.
Förster Ottó születési évét a korábbi források rosszul jelezték. Mi Dr. Pál Ferenc, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár munkatársának szíves közlése alapján javítottuk korábbi adatunkat.
