Keresés a weboldalon

Ferenc, Wittelsbach

Leutstetten, 1875. október 10. – Leutstetten, 1957. január 25. Bajor királyi herceg, sárvári birtokos.

Ferenc bajor királyi herceg

Lajos bajor királyi herceg (a későbbi III. Lajos király) és Mária Terézia Dorottya főhercegnő harmadik fia volt. Az érettségi után, 1894-ben katonai előadásokat hallgatott. 1896-ban egy jelentős utazást tett Észak-Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában. Nagy érdeklődéssel fordult a katonai tanulmányok felé, 1911-től helyettes katonai bíró, 1914-től pedig a bajor Felső Katonai Törvényszék bírája lett.
1912. július 8-án vette feleségül Isabella von Croy-t. Az esküvőre Bécs mellett Badenben került sor a weilburgi kastélykápolnában.
Az első világháború kitörésekor a 2. („Kronprinz”) gyalogezred parancsnokaként a nyugati frontra vezényelték, ahol rövidesen megsebesült. Rövidesen vezérőrnaggyá léptették elő, és 1915 januárjától a 3. gyalogdandár (később 4. gyalogdandár) parancsnokává nevezték ki. Harcolt a kemény verduni csatában is, ahol kivételes bátorsága jutalmaként megkapta a legmagasabb bajor bátorságérdemrendet, a Katonai Miksa-József-rend lovagkeresztjét.
1916 októberétől a 4. bajor hadosztály parancsnoka lett. 1917-ben Flandriában harcolt, ahol sikereket ért el a brit alakulatokkal szemben. További kitüntetéseket szerzett, így a Miksa-József-rend parancsnoki keresztjét, valamint a legmagasabb porosz érdemrendet, a Pour le Mérite kitüntetést. Az 1918-as visszavonulás során egységét súlyos veszteségek érték. A 4. dandárt kivonták a nyugati frontvonalból, és Észak-Olaszországba helyezték át, itt érték meg a háború végét. Ferenc a háború során több kitüntetést szerzett, így a magyar Szent István-rend nagykeresztjét is.
A háború során természettudományos érdeklődésének is hódolt. A nyugati frontról árokásás közben előkerült fossziliákat küldött a bajor gyűjteményébe.
1921-ben meghalt apja, az 1913-ban királlyá koronázott, de 1918-ban lemondani kényszerült III. Lajos. Végrendeletében harmadik fiára, Ferencre hagyta magyarországi birtokait, köztük a sárvári várat és uradalmat is. Családjával, Izabella hercegnővel, illetve gyermekeikkel, Lajossal, Mária Erzsébettel, Adelgundéval, Eleonórával, Dorottyával és Rassóval általában a nyarakat töltötték Sárváron, a téli időszakban bajorországi kastélyaikban éltek.

Ferenc herceg családi körben

Sárváron egy téglagyáruk, a közeli Újmajorban és Pusztaláncon tejfeldolgozó üzemük és vajgyáruk működött. A pusztalánci majorban 1890-ben létesült tejgazdasági szakközépiskola azonban 1929-ben elköltözött a Kapuvár melletti Csermajorba. A Farkas-erdő ugyanakkor Scherg Lőrinc erdőmester kezei alatt szépen fejlődött, nemcsak a faállomány gyarapodott, de vadakat és gyűjthető növényeket, gombát is biztosított. Az erdőt vadászat céljára bérbe adták, amely jelentős jövedelmet hozott. A hidegkúti erdészház közelében fácánosparkot alakítottak ki. Hasonló módon gazdálkodtak a Vadkert és a Szatmár erdeivel is. A Kertészkertet magánparkként, szabadidőparkként használták, sportpályák, ligetek, pihenők szolgálták a hercegi család kényelmét.
Ferenc herceg 1931-ben a vártól nyugatra eső parkrészt a városnak adta, hogy ott közparkot alakítsanak ki. A park másik fele, a Pláder, továbbra is a herceg kezén maradt.
A sárvári vár jelentős társadalmi élet helyszíne volt a korban. Megfordultak itt a magyarországi Habsburgok képviselői, Albrecht és József Ferenc főhercegek, a kor arisztokratáinak tagjai, valamint Horthy Miklós kormányzó is vendégeskedett itt néhány órát 1922-ben. 1938-ban a sárvári várban, illetve a Szent László-templomban tartotta esküvőjét Ferenc lánya, Dorottya és Habsburg Gottfried főherceg. Az eseményt a korabeli filmhíradó is megörökítette.

Hercegi esküvő Sárváron

Ferenc herceg hallatta hangját a korabeli nagypolitikában is. A trianoni békét követően határkijelölés során tiltakozott az ellen, hogy Pornóapáti község Ausztriához kerüljön, hiszen itt is voltak birtokai. Nem akarta, hogy uradalmai két ország területére essenek. A határkijelölő bizottság respektálta kérését, Pornóapáti a magyar oldalon maradt.
A hercegi család Sárváron több jótékonysági és kulturális megmozdulásban vett részt. Mint a templom kegyura, 20.000 aranykoronával támogatta a plébániatemplom újjáépítését az 1920-as években. Egymillió koronát pedig a kórház felújítása javára ajánlott fel.
A második világháború végének közeledtével a front is egyre nyugatabbra került, ezért Ferenc herceg az uradalom állatállományát már 1944 kora telén Bajorországba menekítette. A közel 70 éves herceg a Hegyközségben együtt ásta a futóárkokat a sárváriakkal. 1945. február 20-án aztán egy szép búcsúlevélben elköszönt alkalmazottaitól, és elhagyta Magyarországot. Itt hagyott értékeit, ezüst és porcelán evőeszközöket, festményeket, használati tárgyakat a vár egy rejtett kamrájába befalaztatta. Nyilván remélte, hogy a béke beköszöntével visszatérhet a sárvári várba. A történelem azonban erre nem adott módot. A hercegi kastélyt előbb a szovjet főhadparancsnokság foglalta el, majd később a város kapta meg kulturális célokra. Az uradalmi iratokból a szovjet katonák máglyát gyújtottak a várudvaron. A befalazott kincseket 1952-ben találták meg az újonnan létesült múzeum dolgozói.
Ferenc herceg 1957-ben Bajorországban halt meg, és a müncheni Szent Mihály-templomban helyezték örök nyugalomra. (szg)

Irodalom
Naszádos István: Gazdasági és társadalmi élet. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Söptei István: Sárvár a második világháború éveiben. In.: Uő (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15418 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H