Europica – Sceptica. Kiállítás megnyitó

2017.05.23
Új időszaki kiállítás nyílik a sárvári múzeumban. Pajor András fotóművész felkerekedett és bejárta Európát. Figyelt és fényképezett. Négy évszázaddal ezelőtti utazó kísérte őt gondolataiban, akinek határozott véleménye volt az őt körülvevő világról, mint ahogy Pajor Andrásnak is.
A kiállítás megnyitójára 2017. május 25-én, csütörtökön, 18 órakor kerül sor a Nádasdy Ferenc Múzeum időszaki kiállítótermében. A kiállítást megnyitja dr. Fonyó Roberta, a Sárvári Médiaközpont igazgatója. Közreműködik Nagy György kavalon és Péter Bence moldvai dobon.
Pajor András fotóművész ajánlója
Egy magyar négyszáz éve útra kelt, hogy Európát bejárva tapasztalásaiból útleírást készítsen. 1616-ban indult el, hogy két év alatt bejárja a kontinenst, majd elkészítse az első magyar nyomtatott útikönyvet. Így született meg Szepsi Csombor Márton tollából az Europica Varietas. Egy magyar négyszáz év után útra kelt, hogy Európát bejárva tapasztalásaiból képírást készítsen. Egyszerűen csak azért, hogy megidézze Kertész Imre vélekedését, mely szerint posztmodern világunkban úgy tűnik, a határok nem annyira etnikumok, nemzetek, felekezetek, mint inkább világfelfogások, világmagatartások között húzódnak, ráció és fanatizmus, türelem és hisztéria, kreativitás és pusztító uralomvágy között.
Amellett, hogy vizsgálom Kertész Imre állítását, mely szerint a mai Európát nemzeti felfogások helyett egyre inkább világfelfogások határozzák meg, egy másik nagyon fontos vélekedést is objektívem elé állítok.
Nevezetesen, hogy a nyugati civilizáció összetett válságát éljük. Ezt legpontosabban összefoglalva egy Hankiss Elemérrel 2013-ban folytatott beszélgetés során hallottam. A válság gazdasági, társadalmi, kulturális és spirituális. A négy tényezőt kezelni kellene, egyelőre csak a gazdaságit próbálják. A probléma korábban kezdődött. A társadalom legérzékenyebb lelkei, a művészek, nagyon korán megérezték, hogy valami baj van az európai civilizációval. Az igazi nagy felfutása a kapitalizmusnak 1850 táján kezdődött és 1856-ban megjelent Baudelaire-nek a Romlás virágai. Az első fantasztikus mű, mely sugározta a dekadenciát, hogy mélységes baj van az emberi léttel ebben az egyébként gyönyörűen fejlődő európai társadalomban. Hankiss a következőképp fogalmazott:

Zavarnak-e, megjelennek a hétköznapi létezés rítusaiban ezek a gondolatok. Megfigyeléseim a párba válogatott képek A képpárok, mint az ablak két szeme a szemlélőben nyit újabb ablakot. Eggyé téve azáltal az addigi képi kettőt. Szepsi Csombor Márton négyszáz éve az Europica Varietas-ban rácsodálkozott a kontinensre. „Mindent birtokába akar venni, mindent be szeretne fogadni, mintha csak tudná: semmi nem az övé...” – írja a mű 1967-ben megjelent elemzésében Kovács Sándor Iván.
A képíró fényképezőgép zárszerkezete ma már másra mozdul. Konrád Györgyöt idézve:
Névtelen idézetként sem akarom viszont azt a közhelyes kérdést végül feltenni, hogy létezik-e európai kultúra, vagy csupán európai kultúrák sora van.