Építsünk aranybirodalmat
A Wittelsbachok és mecenatúrájuk
Bajorország uralkodói dinasztiája, a Wittelsbach család több mint 700 éven át (1180-1918) ült az ország trónján, a leghosszabb ideig az európai államok történetében. Eközben más európai államoknak is adtak királyokat. 1305 és 1307 között III. Ottó bajor herceg, IV. Béla unokája Magyarországon uralkodott.
Bajorország már a középkorban is a gótikus kultúra egyik központja volt, a nürnbergi és a bambergi templomok ennek bizonyítékai. A reneszánsz csak lassan, a 16. században vert gyökeret az Alpokon túli országban, de hamar a német humanista kultúra egyik központjává vált a terület. IV. Vilmos (1508-1550) választófejedelem idején nagyszabású építkezések kezdődtek Münchenben, Landshutban, Passauban és Freisingben, ahol az uralkodó új palotái létesültek. Utóda, V. Albert a hírneves zeneszerzőt, Orlando di Lassót (Orlandus Lassus) fogadta meg udvari karmesterének, aki a késő reneszánsz zenei központjává emelte Münchent. A barokk megjelenésében Ferdinánd Mária herceg feleségének, savoyai Henrietta Adelheid hercegnőnek volt kiemelkedő szerepe, aki olasz művészeket hozott magával. A hercegi pár építtette a müncheni Theatinerkirchét Agustino Barellivel. II. Miksa Emmanuel, aki részt vett a török Magyarországról való kiűzésében, Buda és Belgrád felszabadításában, a XIV. Lajos udvarát tekintette mintának, és a versailles-i palotát követve építtette kastélyait. Alkalmazta a kor híres bajor festőjét, Hans Georg Asamot is. Nymphenburgi palotája a későbarokk pavilonos kastélyépítészet szép példája.
Károly Albert (1697-1745) a rokokó művészet pártfogója volt, aki az Asam-testvéreket, François Cuvilliés-t és más kiemelkedő művészt alkalmazott udvarában. A müncheni palota ősgalériaterme a rokokó művészet kiemelkedő alkotása. A választófejedelem terve egy rokokó palotaváros kialakítása volt Nymphenburgtól a fővárosig Versailles mintájára. Cuvilliés építette már III. Miksa idején az udvari színházat, amelyet róla Cuvilliéstheaternek is hívnak.
A bajor királyi címet Napóleontól I. Miksa József szerezte meg (1806). Az eleinte szintén liberális, művészetpártoló uralkodó a klasszicizmus és a romantika bűvöletében élt. Münchenbe telepítette a landshuti egyetemet. Miksa udvarában alkotott egy időben Joseph Stieler festő, aki az uralkodócsalád több tagját, így a királyt, feleségét, Karolina királynét, fiukat, I. Lajost és annak lányait, Hildegárdot és Adelgundát is megfestette. Ezek közül több látható is a sárvári múzeum kiállításán. De a kor tudósairól, művészeiről is festett portrét, például Humboldtról vagy Beethovenről. Adelgundáról megjegyzendő, hogy V. Ferenc Habsburg-Este-modenai herceg (1819-1875) felesége lett, és így a sárvári vár úrnője is egyben.
II. Lajos bajor király (1864-1886) nem volt uralkodásra alkalmas típus. Az álmodozó, a művészetek, a színház és az opera iránt rajongó, Wagner-imádó király óriási adóterhekkel sújtotta a lakosságot, hogy romantikus kastélyait felépíthesse, ahol a világtól elvonulva élhetett álmainak. 1886 nyarán nagybátyja, Luitpold vezetésével lemondatták a trónról, majd néhány nap múlva orvosával együtt a Starnbergi-tóba fulladt. Lajos öccse, a teljesen elborult elméjű Ottó helyett Luitpold régensként kormányozta Bajorországot, amelyet ismét felvirágoztatott. Ő is sokat áldozott a művészetekre, megalapította a Künstlerhaust és megnyitotta II. Lajos kastélyait a nagyközönség előtt. Fia, Lajos 1912-ben vette át a kormányzást, majd egy év múlva lemondatta Ottót és királlyá koronáztatta magát. A kezdetben népszerű III. Lajost az első világháború idején egyre jobban meggyűlölték. A vereséget követő forradalmi hullám 1918 novemberében az ő trónját is elsöpörte. Sárvári kastélyában halt meg 1921-ben.
I. Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége, a magyarok számára jó emlékű Erzsébet császárné és királyné, azaz Sissi szintén a Wittelscbach-családból származott. Örökölve apja és családja kultúra iránti vonzódását, verseket írt, és a bécsi merev szertartásosságtól menekülve utazásokban élte ki magát. Görög stílusú kastélya ma is megcsodálható Korfu szigetén. Végezetül szólnunk kell Ferenc József és Erzsébet unokájáról, Auguszta bajor hercegnőről is, aki a magyarországi Habsburgok jelentős tagjának, József Ágost főhercegnek volt a felesége. Az emigrációban elhunyt főhercegi pár sírja ma a budavári palota nádori kriptájában található.
