Ha vár, akkor nekem a sárvári a Vár – vallja Kanász Viktor. Mindig szívesen tér vissza ide. Másik különösen kedvelt helye az Örök Város, ahol a vatikáni levéltár kimeríthetetlen anyagának tanulmányozása során valódi kincsekre lelt. A kapcsolatok évszázadokkal ezelőtt is ajtókat nyithattak meg.
Dr. Kanász Viktor történész több éve kutatja Magyarország és a Pápaság 16-17. századi kapcsolatrendszerét. Elsősorban a két országot összekötő pápai követek, a nunciusok tevékenysége keltette fel az érdeklődését. Mint Robert Langdonnak, a Da Vinci-kód főszereplőjének, neki is sikerült bejutnia a hatalmas vatikáni levéltárba. Kutatói szerencséjének köszönhetően számos, Sárvárt is érintő információra bukkant. Hit és háború. Róma és Sárvár a 16-17. században címmel megtartott, színes történetekkel fűszerezett, teltházas dísztermi előadásában felfejtette a Sárvártól Bécsen keresztül Rómáig átívelő hálózat láncszemeit, amelyekben szerepet játszottak a Kanizsai, valamint a Nádasdy család tagjai.
A hálózat emberei a nunciusok, akik a bécsi udvarba akkreditálva számos információt gyűjtöttek a korszak Magyarországáról is, így kapcsolatot építettek a legbefolyásosabb politikusokkal, többek között Nádasdy Tamással. A Rómát is megjárt főurat a pápai követek Magyarország első emberének tartották már nádorságát megelőzően is. És itt rögtön felmerült a több évszázados kérdés, protestáns, avagy katolikus volt-e a sárvári főúr. Míg Tamás korában a felekezetek még nem váltak szét, dédunokája Ferenc egyértelműen a katolicizmus mellett foglalt állást. Az általa 1669-ben megrendelt árpási oltárképen az országbíró közvetlenül a pápa és az uralkodó, I. Lipót mellett áll, jelképezve a főúr szerepét a két hatalom viszonyrendszerében.
A kapcsolat Sárvár és Róma között nemcsak a szimbólumokban fejeződött ki, mutatja ezt Kanizsai László zarándoklata is. A neves arisztokratát az 1525-ös szentévben a Szentszék lábaihoz eljutva, Kelemen pápa a lovaggá ütötte. És hogy honnan indult László úr? Természetesen, Sárvárról, ahol végrendeletét is lejegyeztette az utazást megelőzően. A hazaút célpontja is a Vas vármegyei rezidencia volt. Nem nagyzoltunk. Az előadásból kirajzolódott az, hogy Sárvár nem egy volt a sok Kanizsai-központ között, a családtagok már a 16. század elején is itt éltek.
A kapcsolatok két végpontján Róma és Sárvár állt. Az összeköttetést pedig a pápai nunciusok, valamint a magyar főurak, a Kanizsaiak és a Nádasdyak biztosították. Zarándoklattal, egyetemi tanulmányokkal, mecenatúrával, vagy katonai tevékenységgel. Sárvár egy óriási nemzetközi hálózat fontos pontja lett.
Minden út Rómába vezet – tartja a régi mondás. Az Örök Városba azonban Sárváron keresztül vezet út.
történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.
szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu
Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15683 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.