Ella Elektromos Műmalom
A vasútállomással szemben, a mai Kandallógyár helyén állt a 19-20. század fordulóján a Sárvári Elektromos Őrlési Vállalat Rt., közismertebb nevén az „Ella” Műmalom, amelyet több helybeli vállalkozó alapított.
1898. január 8-án a Sárvári Elektromos Őrlési Vállalat Rt. megtartotta alakuló ülését, amelyen az alapító részvényesek, gróf Batthyány Lajos (a kivégzett miniszterelnök unokája, az ikervári vízierőmű alapítója), Stubenvoll Ferenc gyógyszerész, Stubenvoll Gálos, Gayer József vegyeskereskedő, Krausz József liszt- és fűszerkereskedő, valamint Riedt Imre jelentek meg. Az igazgatósági tagok közé Batthyányt, Subenvoll Ferencet, Gayert és Krauszt választották meg, elnöknek pedig Batthyányt. Az alapító tőke 80.000 koronát tett ki.
A malom napi szinten 200 mázsa gabonát volt képes feldolgozni, a foglalkoztatottak száma 40 fő volt. Várótermet és lóistállót is építettek, hogy az őrletők kényelemben várhassák meg, amíg elkészül a liszt.
A malom felszerelése kezdetben egy sík- és egy műmalomból állt három hengerszékkel és négy őrlőjárattal. A hajtóerőt három elektromos motor hajtotta, összesen 130 lóerő teljesítménnyel. A későbbiekben a síkmalmot felszámolták, a műmalom nyolc hengerszékkel és hét őrlőjárattal üzemelt tovább.
A műmalom működése nem tartott sokáig, 1902-ben már a részvénytársaság felszámolásáról és feloszlásáról, a követelések kielégítéséről határozott a közgyűlés. Az ok a századfordulón bekövetkezett gazdasági visszaesés, és ennek következtében a cég veszteséges működése volt. 1903. május 10-én meg is történt a részvények arányában az alaptőke szétosztása, a cég felszámolása. A berendezéseket eladták, az épületet a következő évben a Sárvárra telepedett Chardonnet Műselyemgyár Rt. vette meg, és hozta létre 1926-ig működő nagyméretű üzemét. A műmalom részvényesei pedig visszatértek eredeti foglalkozásukhoz. (szg)
Irodalom
Vas Megyei Levéltár. VII. 1/c. Cégbírósági iratok. Társas Cégjegyzék. 248.
Szibler Gábor: A Krausz család története és szerepe Sárvár életében. (Kézirat)
