Minden tárgy magában rejt egy történetet. A múzeumok kiállításai, raktárai történetek ezreit őrzik. A muzeológusok türelmesen bontják ki a szálakat, majd mesélik tovább egy élet fordulópontjait. Most egy menükártya akadt a kezünkbe.
A menükártya Szombath Ferenc neves sárvári helytörténész és gyűjtő hagyatékából 1982-ben került be a múzeumba sok más dokumentummal együtt. Söptei István, az intézmény akkori igazgatója IV.82.41.1 leltári számon leltározta be a helytörténeti dokumentumok közé.
A kártyán a kiadás helye és ideje egyaránt szerepel: Sárvár, 1906. november 17. A lap egy esküvői menüsort tartalmaz, minden fogást szellemes versikével „tálalva”: leves, halétel, vadsertés, bélszín, pástétom, poulard, azaz csirkehús, amely után érkeztek a desszertek, a torta, fagylalt, gyümölcs és sajtok, legvégül a kávé. A végére egy ismeretlen kéz még odakanyarított tollal egy újabb strófát, de aztán át is húzta. A versek részben az ételeket dicsérik, részben jókívánságokat tartalmaznak:
Tudjuk tehát, mikor volt az esküvő és azt is, hogy az ifjú pár Kéttornyúlakra, Pápa mellé költözött. A menükártya nem tartalmazta a pár nevét, de a sárvári állami házassági anyakönyv segítségével megtudhatjuk, kik kötöttek ekkor házasságot.
1906. november 17-én Sárváron a Kéttornyúlakon élő Dr. Csöndes László József Mária földbérlő, aki 1881. június 4-én Tapolcán született, illetve a nála 8 évvel fiatalabb, 1889. február 1-jén Rábasömjénben született Masát Margit mondta ki az örök hűséget egymásnak Visy Mihály városi jegyző és anyakönyvvezető előtt.
A vőlegény ekkor már kinevezett tiszteletbeli szolgabíró volt, a menyasszony családja is Sárvár elitjében foglalt helyet. Masát Mihály, az örömapa nem volt más, mint a bajor uradalom jószágigazgatója, a város megbecsült alakja, a képviselőtestület és több civil szervezet vezetőségi tagja. A tanúk pedig Takáts Jenő tapolcai közjegyző, valamint Strelinger Herman, a sárvári járás orvosa voltak.
Az eljegyzést még július végén tartották meg, erről a Vasvármegye című korabeli napilap tudósít július 31-i számában: „Dr. Csöndes László tapolczai tb. szolgabíró, kéttornyulaki nagybérlő eljegyezte Masát Margit úrleányt, Masát Mihály herczegi uradalmi jószágigazgató leányát Sárvárról.”
November 16-án már a másnapi esküvőről ad számot az újság: „Nász a Masát családban. A következő családi jelentést kaptuk: Masát Mihály, Őfelsége Lajos Bajor kir. herczegnő jószágigazgatója és neje sz. Farkas Erzsike örömmel tudatják, hogy Margit leányukat f. hó 17-én vezeti oltárhoz a sárvári plébánia templomban dr. Csöndes László, Csöndes József tapolczai ügyvéd és neje sz. Beleznay Gabriella fia.”
Szerencsére, a lezajlott lagziról is közölt hírt a Vasvármegye (1906. november 21.): „Nász a Masát családban. Fényes ünnepség között ment végbe Masát Mihály sárvári herczegi jószágigazgató és neje Margit leányának esküvője dr. Csöndes Lászlóval Tapolczáról. Az egyházi esketést megelőzőleg a polgári esküvő történt meg, melyet Visy Mihály városi jegyző végzett. Innen virágokkal gazdagon díszített kocsik a kath. templomhoz vonultak, ahol az egyházi esketést Kőberl János prépost eszközölte. Az esküvőnél mint násznagyok báró Leonrod Vilmos udvarmester képviseletében dr. Strelinger Hermann sárvári járásorvos és Takács Ernő tapolczai kir. közjegyző szerepeltek. Koszorús leányok Brokes Médi, Takács Lili, vőfélyek gróf Daspics igazgató és ifj. Kvassay Jenő. Az esküvőt 38 terítékű fényes ebéd követte, melyen az uradalmi tisztikar is részt vett. Az ifjú párhoz mintegy 120 üdvözlő távirat érkezett, a kir. hercegnő pedig nagyon értékes ajándékot küldött üdvözlő levél kapcsán. Az ifjú pár Abbáziába utazott.”
A napilapnak hála a szertartásról, valamint az azt követő lakodalomról is szinte teljes képet nyerhetünk. Egy tiszteletbeli szolgabírónak a hercegi uradalom jószágigazgatójának a leánya társadalmilag egyenrangú partnere volt. Mint a helyi elit egyik tagjának kijárt a – kisvárosi viszonyok közötti – pompázatos szertartás, amelyet ugyancsak akkori szokások szerint a menyasszony lakhelyén, Sárváron tartottak, talán éppenséggel a vár falai között.
Ezt követően az ifjú pár a korban felkapott adriai üdülőhelyre, Abbáziába (ma Opatija, Horvátország) utazott nászútra, amely még a késő őszi időjárás ellenére is vonzó úti cél lehetett, majd a férj lakhelyére, Kéttornyúlakra költöztek.
Első gyermekük, László József Mihály Mária kilenc hónappal később, a következő év augusztus 24-én született meg. 1908. augusztus 4-én pedig Ádám Mihály József László Mária látta meg a napvilágot. Mindketten apjuk és nagyapjuk nevét kapták, és a pápai Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban tanultak.
Ifjabb László később nagyapja utóda lett a sárvári uradalom jószágigazgatásában. Ádám pedig apja nyomdokain haladva szolgabíróvá, majd minisztériumi titkárrá emelkedett.
Egy esküvői verses menükártya kapcsán egész családtörténet bontakozott ki előttünk. Kár, hogy a vers szerzőjét nem ismerjük, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha Strelinger Hermann doktorban keressük az eddig ismeretlen költőt. Egyszer talán ennek is nyomára bukkanunk.
történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.
szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu
Fegyvergyűjteményünk első nagyobb egysége mintegy hat évtizeddel ezelőtt került az intézmény kezelésébe. Az egyes darabok a csaták világa mellett a mindennapokra is rávilágítanak. Most egy ilyen tárggyal ismerkedhetünk meg.
Főúri vadászat…Minden új év lehetőséget ad arra, hogy újrakezdjük a tavaly abbahagyott fogyókúrát. Hirdetések árasztanak el minket, rengetek módszert ajánlanak nekünk. Megnéztük, mi volt a helyzet ezzel kapcsolatban egy évszázaddal ezelőtt.
Mínuszok…Mi volt előbb: a nyuszi vagy a tojás? A válasz egyszerű: a tojás. Ez az ellipszis alakú, egyik végén kerekebb, a másik végén csúcsosabb forma világokat teremtett. A húsvéti ünnepkör nem létezhetne nélküle.
Jelképek erdeje…Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.
Kossuth-címerek a forradalombanFegyvergyűjteményünk egyik érdekes darabja egy buzogány, melyet formai jegyei alapján tudunk meghatározni. Egykori tulajdonosáról sajnos nem tudunk semmit, mégis érdekes. A korabeli források is gyakran említik ezt a fegyvertípust.
Vasfegyver...„Jelképek erdején át visz az ember útja" – állította Baudelaire, amihez hozzátehetjük, ami a megismerés és értelmezés felé vezet. Esztétikus és elfogadható magyarázatot keresünk a természetben, a hitben, a fizikai és lelki síkokban.
Húsvéti jelképeink...
Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 16073 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.