Draskovich Pál Antal, gróf
1668. június 7. – Győr, 1693. szeptember 5. Császári tiszt, győri kapitány, sárvári birtokos.
Draskovich Miklós és Nádasdy Krisztina idősebb fia, Ádám testvére. Egyes genealógiák szerint volt egy ikertestvére is, Katalin. Nagyszombatban járt egyetemre, négy nyelven beszélt, mély vallásos nevelést kapott. Később belépett a császári seregbe, majd elnyerte a győri kapitányságot.
Feleségül vette apja harmadik feleségének, Csáky Krisztinának első házasságából származó lányát Erdődy Margitot. A házasságból egy kislány született, Borbála.
Igyekezett a rosszul jövedelmező jószágot gazdaságossá tenni, azonban a kíméletlen jobbágyosítás, a Farkas-erdőtől való eltiltás a városlakók heves ellenállásába ütközött. Erre az uraság erőszakkal válaszolt, a város lakói ellen hajtóvadászatot szervezett. Ekkor a polgárok a királyhoz fordultak, aki vizsgálatot rendelt el az ügyben. A Kollonich Lipót bíboros és Jaklin Balázs tinini püspök vezette bizottság egyoldalúan a város mellé állt.
1690-ben Pál és Ádám megosztoztak a birtokokon, mindenből egyenlő részt kaptak. A Sárvár elleni jogtalanságok a bizottsági döntéseket követően sem szűntek meg, és Pál korai halála után Ádám idején is folytatódtak. Draskovich Pál halotti beszéde fennmaradt, és kiadásban olvasható. Lékán temették el. (szg)
Irodalom
Juhász Lajos: Sárvár mezőváros viszálya a Draskovich grófokkal. In.: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Budapest, 1937.
Draskovich Pál felett elmondott halotti beszéd (1694). In.: Kecskeméti Gábor (összeáll.): Magyar nyelvű halotti beszédek a XVII. századból. Budapest, 1988.
